Ha a villám (meg úgy általában az elektromosság) mindig arra felé halad, amerre a legkisebb az ellenállás, akkor miért válik szét szálakra?
válasza:Bizony, a #7-esnek van igaza! A villám alúlról megy felfelé. Maga a mechanizmus rendkívül bonyolult, a mai napig van jónéhány tisztázatlan kérdés.
Amit a kolléga vázolt, az is csak egy elmélet, egy modell.
Rendszeresen végeznek ma is villámkutatásokat, ahol villámok befogásával és mérésével foglalkoznak, és az alapján próbáljuk megérteni a jelenség lényegét.
válasza:"jellemzően az történik, hogy a felhő negatív töltésű"
Így igaz.
"nem a sok negatív töltés indul útnak, hanem úgy, hogy a pozitív kezdi "beszívni" a környezetéből az elektronokat. ami elkezd kialakítani egy ioncsatornát"
Ellenkezőleg igaz. Az átlag villám az, ami lefelé ágazik szét - a szétágazások az előkisülés részei. Felfelé menő előkisülést 100 m-nél alacsonyabb tárgyakon még nem is figyeltek meg. Az csak hegytetőkön vagy több száz méter magas tornyoknál van.
"akkor elindul a nagy töltés lefelé"
Felfelé. Ésígytovább.
válasza:"Vagy szerinted a villámhárítóból csap a felhőbe? Jajj, ne már!"
Az előkisülés jön lefelé ágasbogasan. Felfelé ellenkisülések indul(hat)nak. Ahol a kettő találkozik, ott megy azután felfele a főkisülés.
Átlag villámnál.
Ezeket elég pontosan tudjuk, miután már majdnem egy évszázada Boys kitalálta a futófilmes fényképezőgépet, ami ezeket bizonyítja.
válasza:"Azt ne mond, hogy a villám alulról halad felfelé! Ezt senki se veszi be!"
Én a saját szememmel láttam. Vihar volt, és párszáz méterre tőlem indult felfelé egy oszlop, de végül másfelé sült ki a villám, máshol csapott le, ez pedig hang nélkül kimúlt. Ha találkozott volna egy fentről jövő ággal, össze is csináltam volna magam. :)
"Én a saját szememmel láttam. Vihar volt, és párszáz méterre tőlem indult felfelé egy oszlop, de végül másfelé sült ki a villám, máshol csapott le, ez pedig hang nélkül kimúlt."
Hogy láthattad saját szemeddel, amikor a fénysebesség 1/6-ával száguldott fölfelé?
"Az átlag villám az, ami lefelé ágazik szét - a szétágazások az előkisülés részei. Felfelé menő előkisülést 100 m-nél alacsonyabb tárgyakon még nem is figyeltek meg."
Miért nem történik előkisülés 100m-nél alacsonyabb tárgyak esetében?
"Csak érdekességképpen, az előkisülés átlagosan 50 m hosszakat ugrik kb a fénysebesség hatodrészével, majd vár kb ötvenszer annyi időt a következő ugrás előtt. Átmérője pár méter."
Miért éppen 50 métereket ugrik? És miért éppen 50x annyi időt vár? És miért éppen a fénysebesség hatodrészével halad?
válasza:https://www.youtube.com/watch?v=hFM05Ja3fbw
"...mindig arra felé halad, amerre a legkisebb az ellenállás"
Minden irányba halad amerre csak tud. A kisebb ellenállás irányába nagyobb mértékben.
válasza:1. Miért... 2. Miért... 3. Miért... n+1. Miért...
Előtted a pálya, adj választ te elsőnek ezekre a kérdésekre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!