A fizikában használatos négy erő (gravitációs, gyenge kölcsönhatás, erős kölcsönhatás, stb. ) oka a téridő görbülete?

A gravitáció a téridő görbülete, nem csak elméletileg hanem be is bizonyították!

A másik három erő nem a téridő görbülete. (Ez is bizonyított tény.)

Sőt ezeket jobban ismerjük, mint a gravitációt, ugyanis a "közvetítő" részecskéiket is már fölfedezték. ellenben a gravitációt közvetítő egyenlőre "elméleti" matematikai modell gravitonnal.

[link]

Nincsen. A gravitont nem lehet elmaszatolni hétköznapi nyelven sajnos, ezért minimális szakmai nyelvet is kell használnom, amit ha valaki nem ért, ne lepontozza, hanem nézzen utána esetlegesen a leírt fogalmaknak.

Az általános relativitáselmélet lelke a diffeomorfizmus invariancia, ami azt jelenti nyersen fogalmazva, hogy akármilyen őrült transzformációt is hajtok végre a fizikai rendszeren, az őt leíró egyenletek alakja nem változik meg - kovariáns egyenletekkel írjuk le a fizikai törvényeket.

Hogy ha az elemi részecskék közti gravitációs kölcsönhatást gravitonok kicserélődési kölcsönhatásaként értelmezzük, akkor a kérdés az, hogy ez az elmélet tudni fogja-e az áltrel lényegét, a diffinvarianciát. A válasz az, hogy igen.

Az Einstein-Hilbert hatást sorba fejtük, kanonikusan kvantálunk stb, majd megkapjuk a graviton keltő és eltüntető operátorait, a negatív normát eltüntetjük a mértékszimmetria figyelembevételével, okoskodunk és kiderül, hogy az E-Hilbert hatás sorfejtését túléli a diffeomorfizmus szimmetria linearizált része. Ez figyelembe vételével a kettes spinű mezőt csak a szimmetria figyelembevételével van értelme megkvantálni.

Ezért volt a fizikusok számára csábító a graviton kép, és számomra még mindig az, noha a szakmát megosztja. A gravitációval kapcsolatban a végső elméletre még várni kell, majd 2050 körül osztják ki ezért a Nobel-díjat.

Amennyiben lepontozásra kerül a válaszom, befejezem a gyakorikérdéseken történő válaszadásaimat.