Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » A fizikában használatos négy...

A fizikában használatos négy erő (gravitációs, gyenge kölcsönhatás, erős kölcsönhatás, stb. ) oka a téridő görbülete?

Figyelt kérdés
Ha igen, akkor miért nem csak egy van? Mert ugyebár a gravitációs erőt a téridő görbületének tekintik. De akkor mi van a másik hárommal? Azok a téridőnek egy másfajta görbületei? És ha nem, akkor ugyan a gravitációs kölcsönhatás miért éppen a téridő görbülete? Mi van, ha mégsem az?
2016. febr. 16. 18:12
 1/3 EagleHUN ***** válasza:

A gravitáció a téridő görbülete, nem csak elméletileg hanem be is bizonyították!


A másik három erő nem a téridő görbülete. (Ez is bizonyított tény.)

Sőt ezeket jobban ismerjük, mint a gravitációt, ugyanis a "közvetítő" részecskéiket is már fölfedezték. ellenben a gravitációt közvetítő egyenlőre "elméleti" matematikai modell gravitonnal.


[link]

2016. febr. 16. 18:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 A kérdező kommentje:
De ha bebizonyították, hogy a gravitáció a téridő görbülete, akkor hogy jön képbe a graviton? A graviton részecske, és ha tényleg ő miatta lenne a gravitáció, akkor ugyan olyan lenne, mint a másik 3 erő, hiszen azokat is részecskékkel magyarázzák. Tehát nyilván ha a gravitáció a téridő görbülete, akkor semmi köze nincs hozzá a gravitonnak, sőt nincs is graviton, csak a téridő görbülete. Nincs igazam?
2016. febr. 16. 19:02
 3/3 anonim ***** válasza:
95%

Nincsen. A gravitont nem lehet elmaszatolni hétköznapi nyelven sajnos, ezért minimális szakmai nyelvet is kell használnom, amit ha valaki nem ért, ne lepontozza, hanem nézzen utána esetlegesen a leírt fogalmaknak.


Az általános relativitáselmélet lelke a diffeomorfizmus invariancia, ami azt jelenti nyersen fogalmazva, hogy akármilyen őrült transzformációt is hajtok végre a fizikai rendszeren, az őt leíró egyenletek alakja nem változik meg - kovariáns egyenletekkel írjuk le a fizikai törvényeket.


Hogy ha az elemi részecskék közti gravitációs kölcsönhatást gravitonok kicserélődési kölcsönhatásaként értelmezzük, akkor a kérdés az, hogy ez az elmélet tudni fogja-e az áltrel lényegét, a diffinvarianciát. A válasz az, hogy igen.

Az Einstein-Hilbert hatást sorba fejtük, kanonikusan kvantálunk stb, majd megkapjuk a graviton keltő és eltüntető operátorait, a negatív normát eltüntetjük a mértékszimmetria figyelembevételével, okoskodunk és kiderül, hogy az E-Hilbert hatás sorfejtését túléli a diffeomorfizmus szimmetria linearizált része. Ez figyelembe vételével a kettes spinű mezőt csak a szimmetria figyelembevételével van értelme megkvantálni.


Ezért volt a fizikusok számára csábító a graviton kép, és számomra még mindig az, noha a szakmát megosztja. A gravitációval kapcsolatban a végső elméletre még várni kell, majd 2050 körül osztják ki ezért a Nobel-díjat.

Amennyiben lepontozásra kerül a válaszom, befejezem a gyakorikérdéseken történő válaszadásaimat.

2016. febr. 16. 19:33
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!