Szükséges-e mélyíteni hosszú távon a Balatont?
Tudni kell: A Balatont a XIX. században a déli oldalán haladó vasút építése miatt a Sió csatornával lecsapolták. A víz szintje 10 métert apadt. (Vagyis a jelenlegi déli part és városai egyáltalán nem léteztek.)
Így alakult hogy a mai legmélyebb pontja az akkori kb 21 méterről a mai 11m-re változott. (Tihanyi kút)
De ez csak nagyon kis részlete a tónak.
A Víztömege és felülete ekkor kb felére apadt. (Pl a "Kisbalaton" lényegében a tóhoz tartozott.)
Valószínű ez is közrejátszik abban hogy egyre gyakrabban apad a vízszint drasztikusan. (Plusz a fölmelegedés.)
Tudni kell még hogy a Balaton enyhén sós vizű, és ez egyedi élővilágot tart fönn, nem csak a süllőre és fogasra gondolok. De ez a "jelenség" befolyásolja pl a befagyását is. Viszont a lecsapolással ez is változott csökkent a sótartalom, mert addig gyakorlatilag "lefolyástalan" tó volt, míg ma 2 évente lecserélődik a vize.
Nyilván való hogy az eredeti 10 métert nem lehet már "visszatölteni" sem a Sió lezárásával, sem 10 méter magas gátak építésével a partján!
Viszont szerintem előnyös lenne ha az átlagmélységét megnövelnénk mesterségesen legalább 20 méterre.
Ez természetesen nem jelenti azt hogy az aranypartot vagy a teljes medret 20 méteresre kotorjuk! Erről szó sem lehet. A fenéken lévő élővilágot is kímélni kell eközben!
Tehát marad az hogy néhány kijelölt helyen viszonylag kis területen/felületen kb maximum 50m-es (kúp alakú) mélyüléseket kellene kialakítani a fenékbe, ez jó telelőhely lenne pl a halaknak, Tihanyi kúthoz hasonlóan. Illetve a hajózási útvonalaknál széles (100-200m) sávokban 10m re mélyíteni, ez pedig csökkentené a hajók által fölkavart iszap mennyiségét, hiszen a hajó által okozott kavarodás a mai kb 2-4m -re simán lejut, de 10m -re már nem.
Továbbá:
-A nagyobb víztömeg nehezebben melegszik föl középen és a mélyben. (Ez nem érinti a fürdőhelyeket ahol továbbra is hosszú és sekély a partszakasz.)
- Ha sikerül megduplázni így a víztömeget a lecserélődése is dupla kb 4 év lesz ez növeli és részben helyreállítja az eredeti sókoncentrációt, így megmentve sok kihalás szélére sodródott fajt.
- Kiszáradás esetén (ami a klímaváltozás miatt előrevetíthető) a kimélyített helyek "túlélőhelyként" szolgálhatnak az élővilágnak, hiszen ezek nem vagy jóval nehezebben száradnának ki.
Szerintem szükséges lesz egy hasonló jellegű "beavatkozás" a közeljövőben. Hiszen az emberi beavatkozás következtében van "baj". Természetese mindezt jól átfontoltan és jól kivitelezetten tehető csak meg!
Most per pillanat a vízszint nagyon is rendben van, de ez nem volt mindig így és várhatóan be is következik még jó néhányszor hasonló kiszáradási probléma! Nem akkor kell kapkodva azon gondolkodni mit tegyünk, hanem előre megtervezetten, megelőző lépéseket kell tenni.
Véleményetekre, hozzászólásaitokra vagyok kíváncsi.
Nem vagyok "vízügyes" szakember, csak elgondolkodtam és megpróbáltam a lehető leg környezettudatosabb koncepciót megalkotni "megjósolni", amit még elfogadhatónak és kivitelezhetőnek vélek. Mindenesetre jobb ha a társadalom beszél ilyesmiről egymással, mint ha a médiából értesül hogy "jajj kiszáradt".
"A tavat a befolyó vizek és a szél hordaléka folyamatosan feltölti. Az üledékréteg a tó fenekén 6-10 méter vastagságot is elér. Emberi beavatkozás (kotrás) nélkül a tó néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne."
válasza:Megnezted amugy, hogy mekkora a Balaton?
Csinalj csak egy vidam terfogat szamitast egy akkora teruletu, 10 meternyi melysegu testrol, ugy kb mennyi foldmennyiseget kene kiemelni, es azt valahova elhelyezni.
válasza:Abszurd és ellentmondásos dolgokat írsz, tervezel.
"A víz szintje 10 métert apadt."
Honnan szedted? A Pallas 2*1 m-t ír, hihetőbb!
"A Siót Ozorától a Kaposig a közbirtokosok 1821-1835-ig szabályoztatták, aminek következtében a B.-vize mintegy 1 m.-rel apadt, de mintegy 86,000 magy. holdnyi posványság lecsapoltatott és művelhetővé vált. 1862-ben új szabályzati munkálatok kezdődtek gr. Zichy Ferenc kir. biztos vezetése alatt. Ekkor a Sió csatornázását Ozorától felfelé a B.-ig folytatták, a tó kifolyását elzáró töltést 1863 okt. 23-án elbontották, s ennek következtében a B. víztükre az 1862 decemberben megfigyelt legkisebb vízálláson alul még 0.95 m.-rel alászállt, és mintegy 90,000 magy. holdnyi terület száríttatott ki."
"A Víztömege és felülete ekkor kb felére apadt."
A 13 m-es átlagmélység most 3m lett: (???)
Csak a jelenlegi területen 3/13, azaz negyedénél is kevesebb lenne a víztömeg, összességében 1/6-1/8.
"...előnyös lenne ha az átlagmélységét megnövelnénk mesterségesen legalább 20 méterre."
A jelenlegi 3 m-ről. ??????
Ki bírná ezt pénzzel? Ez legalább 100-szorosa Bős-Nagymarosnak.
#1: "...mennyi foldmennyiseget kene kiemelni, es azt valahova elhelyezni."
Ásunk neki egy gödröt! :D
"Honnan szedted? A Pallas 2*1 m-t ír, hihetőbb!"
Én a Kenesei löszfal és a környékbeli löszfalak tövében jártam többször is. A Víz eróziós munkája máig kivehető, és kb ilyen magasan állsz az akkor bemosott "törmelékkupac" tetején a fal tövében, a tóhoz legközelebbi pontján. Plusz az ottani lakóktól és nyaralótulajdonosoktól hallottam. Jó igaz ami igaz ez csak pletyka de ha egymástól függetlenül többen is ezt mondják és fizikai bizonyítékot is látsz rá akkor elég hihető. Ám legyen igazad a XIX. század óta 2m-el. Amit láttam egy még korábbi állapot és lecsapolás eredménye, pl Római korban, a középkorban a törökök is beavatkoztak már bizonyítottan. Mindenesetre a XVII. XVIII. században újra foglalkoztak a kérdéssel.
De én nem is írtam hogy Csak a XIX. századi lecsapolás mértékére gondolok. (Bár kétségtelenül ez volt a legnagyobb Dokumentált lecsapolás.) Legföljebb a Sió kialakításának általam való említéséből jöhetett le ez, hogy csak arra gondolok és nem az összes emberi beavatkozásra.
"A 13 m-es átlagmélység most 3m lett: (???)
Csak a jelenlegi területen 3/13, azaz negyedénél is kevesebb lenne a víztömeg, összességében 1/6-1/8."
Az átlagmélység most 3-4m a wikipédia szerint, gondolom a 4m ha tele van. De egyrészt én csak a kitermelés utáni állapotra említettem átlagmélységet, az az előttire nem, vagy a régire sem!
Amúgy ezt a 13-at is a Pallas írta?
Ha ezt átlagmélységként érti akkor viszont önmagával/önmagaddal kerül(sz) ellentmondásba, mert 2m vízszintcsökkenés miatt nem csökken(het) az átlagmélység 13-ról 3m-re! Ha csúcsmélységet ért(esz) alatta akkor megfeleltethető az általad említett 2m -es XIX. századi vízszintcsökkentésnek, hiszen ma 11m a legmélyebb pontján. Viszont nem használható föl a térfogatcsökkentéshez, mert csak 1 ponton volt annyi!
Plusz ilyen módon a térfogatot illetve annak változását nem fogod tudni kiszámolni. Mert a meder nem egyenletes és a partvonal sem. Minimum 3D-s modell és az erre épülő szuperszámítógépek által végzett rengeteg integrálás kellene egy ilyen jellegű pontos hiteles adathoz. (Sőt az eredeti felület sem ismert, hiába a térképek azok nem voltak elég pontosak.)
Mivel ezen számok elvégzésére még soha senki nem dobott össze pénzt. Vélelmezem hogy ilyen jellegű hiteles adat vagy számítás nincs is(nem létezik), minden más csak saccolás, közelítés. (Lehet hogy ezzel kellene kezdeni!)
Na én is saccoltam, abból hogy kb mekkorát csökkent a felület és vízszint. Azon meg lehet vitatkozni hogy fele vagy negyede lett, vagy csak negyedével csökkent...
De az általad írt 1/6, 1/8-ad biztosan nem közelíti a valóságot! Sőt ha a te 2m-el újrasaccolom akkor kb 1/4-e hiányzik a térfogatnak. Így nem is szükséges 20m-re növelni az átlagmélységet elég lesz a 10 is. Vagyis nem kell annyi lyukat ásni a fenékbe, viszont a kevesebb lyuk 2-3 is legyen nagyon mély, a víz fölmelegedése ellen, és a búvárok nagy örömére (kb 40m-ig merülnek az egyszerű könnyűbúvárok).
"A jelenlegi 3 m-ről. ??????
Ki bírná ezt pénzzel? Ez legalább 100-szorosa Bős-Nagymarosnak."
4m-ről. Nem mondtam hogy könnyű vagy olcsó lesz. Végül is megvagyunk a tó a halai és a turisták nélkül is. Nézzük a jó oldalát legalább nem kell majd az unokáinknak szúnyogirtó szereket kiszórni oda, és lesz egy csomó haveroknak elkótyavetyélhető állami földterület is (mint most is).
A kényszer nagy úr ám.
A kitermelt anyag kérdése valóban megoldatlan. Ha egyszer valaha lesz ilyesmi akkor előtte kell majd kitalálni mit kezdenek vele.
Siófok mögött egy kilátóhegy?
válasza:Nem látom ilyen borúsan a helyzetet. Mint írtad (ill. az idézett források alapján is látható) a Balaton egy sekély vizű tó sok múltbéli ingadozással. Sajnos nem találtam meg, de volt egy jópár évvel ezelőtt egy cikk az Élet és Tudományban, ahol ezeket a változásokat nagyon részletesen és szépen leírja,(volt korábban is hasonlóan alacsony a vízszint!) foglalkozik a jelenkori problémákkal úgy is mint a vízpótlás lehetőségével, de a meder mélyítése (az általad említett mértékben) nem jött szóba. Bár megtalálnám a cikket.
Amúgy ha valóban kivitelezhető volna, szerinted az nem lenne durva beavatkozás a környezetbe? Biztos, hogy kedvező irányba tolná el a tó ökoszisztémáját? Többet nyernénk vele (nem gazdaságilag) mint amekkora kárt okoznánk?
válasza:Még valami: az idézett (és általam is ismert) források szerint a XIX. században nem apasztották 10 m-t, csak kb. 3-at. (Bár valóban volt olyan magasan is)
Ha "gödröket" ásol a tó közepén, az nem sokáig fog fennmaradni, a környező laza üledék hamar bemosódna. A 11 m mély tihanyi-kút sem "magától" van: mélységi forrás állandó áramlása tartja tisztán.
A kiszáradás problémájával az egész Kárpát-medence küzd, nemcsak a Balaton. Az időjárástól függünk, vannak jobb és rosszabb periódusok. Úgy gondolom, a jelenlegi vízszabályozási gyakorlat elég jó, és ha a csapadékmennyiség nem csökken drasztikusan, akkor viszonylag stabilan lehet tartani az állapotát. Persze elsivatagosodás esetén a helyzet könnyen drámaivá válhat, de akkor már nem ez lesz a legnagyobb probléma, és a dupla annyi víztömeg is elpárologna egy idő után...
"Amúgy ha valóban kivitelezhető volna, szerinted az nem lenne durva beavatkozás a környezetbe? Biztos, hogy kedvező irányba tolná el a tó ökoszisztémáját? Többet nyernénk vele (nem gazdaságilag) mint amekkora kárt okoznánk?"
Jogos kérdések és fölvetés.
"és a dupla annyi víztömeg is elpárologna egy idő után..."
Pont az lett volna az egész lényege hogy a dupla annyi víz mondjuk dupla annyi idő alatt párologjon el, és így nagyobb esély van rá hogy közben megérkezik egy nagyobb eső, vagy "esős évszak".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!