A tele pakolt hűtőszekrény valóban kevesebbet fogyaszt? Miért?

"Csak ezt a hűtős dolgot már láttam "tudományos" műsorban hasonló hülyeségekkel, és tudod, van akinek számít pár forint is és átverhető."

Ember, te vagy olvasni nem tudsz, vagy csak kötözködni jársz ide.

Egyikünk sem beszélt arról, hogy bármi ilyen módszerrel lehetne spórolni. Mi arról beszélgettünk (miután már fix volt, hogy nem lehet így spórolni), hogy milyen változás milyen irányba befolyásolHAT. De az egy pillanatig sem volt kérdés, hogy az alapkérdésre a válasz: NEM, nem lehet így spórolni.

Úgy lehet spórolni, ha a hűtőt telerakod, aztán évekig csak nagyon ritkán nézel bele és nem veszel ki semmit, nem raksz be semmit. De akkor meg minek van hűtőd?

Akkor inkább húzd ki.

Ezt ki vitatta?

De mindegy is, neked úgyis csak az a célod, hogy most két emberbe belerúghattál, mert nincs jobb örömforrásod. Jó szórakozást.

Érdemes azért megemlíteni, hogy a felül nyitogatós hűtőládák ilyen szempontból sokkal jobbak, mint az oldalról nyitogatós frigók. Hiába nagyobb a hőlépcső, így a szivárgásból adódó hővesztesség, mégis azóta jövök ki jobban anyagilag, mióta a hagyományos frigóm teljesen le is állítottam. Egy oldalajtós hűtőnél szinte a teljes légmennyiség kicserélődik, mikor kinyitják. Plusz a tökéletlen ajtózárás miatt járulékos vesztességet is okoz a szigetelés hőszivárgásán kívül. Ezzel szemben a ládákban a leghidegebb alul van, amit legkevésbé visz ki onnan a huzat a fedél óvatos (nem csapkodós) kinyitásakor.

A láda egyébként is tömöttebbre rakott szerkezet.

Ott is akkor nagy a fogyasztás, mikor nagy tömeget kell hirtelen lehűteni, mondjuk egy fél disznót betesz valaki.

Ha viszont szépen lassan tesszük be az ételt és vesszük ki, (lehetőleg legtöbbször felülre/ről azt is) ezekben a ládákban kevesebb a levegő mozgás okozta hővesztesség.

Ezt nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is évek óta tapasztalom. Talán feleslegesen sokat használjuk az elől nyitós hűtőket. Ami nagyon romlandó, az esetek többségében vagy sikeresen lefagyasztható a ládában, vagy értelmes tervezéssel közvetlen a fogyasztás előtt kell előállítani olyan mennyiségben, ami el is fogy. Vannak persze kivételes esetek, de nekem egy a módszer mégis több éve bevált és a hűtőzéssel ellentétben nagyon ritkán romlik meg nálam az étel.

Nagyjából a következő adatok jöttek ki forintban számolva:

120 Literes öreg hűtőláda fogyaszt havonta 2500Ft-ot.

A 80 literes lehel frigóm evett havi 1800Ft-ot.

A frigót leállítva és átállva részben hűtőládás és okosan főző/vásárló életmódra, a h.láda havi fogyasztása felment 2600...2800Ft-ra. Megtakarítás ez alapján kb. 1500Ft/hó.

OK, lehet mondani, hogy a mélyfagyasztott dolgokat fel is kell valamiből melegíteni, amit most nem kalkuláltam a képletbe. Nyáron érdekes ez is, hiszen télen a hidegben nem is nagyon kell a frigó, ha van terasz, eresz, éléskamra, stb.. Nyáron viszont ha időben kiveszem az ételt, szépen magától felmelegszik, miközben kellemesen hűsíti a levegőt, esetleg picit segítheti a klíma munkáját, vagyis valamennyit megint csak csökkenthetek a vesztességen.

Nem tudom az újabb, energiatakarékos megnevezésű gépekkel Ti hogy jöttök ki, de azért engem elgondolkodtatott a dolog keményen. Régen is VEREM, illetve ásott kút volt a fridzsider és nem haltak ki őseink. A jeges, szárazjeges hűtőbútoros korszak csak később jött. Egyszerűen túlzottan elkényelmesedtünk a technikán és ebben pl. annyira nem kellene...

Valóban kevesebbet fogyaszthat a tele hűtő, de nem abszolut mértékben, hanem fajlagosan.

A szigetelés tökéletlenségéből adódó fogyasztás nem mindegy, hogy a bent levő pl. 1 vagy 10 kg étel hűtésére megy el!

Nálunk otthon a sima hűtő és a fagyasztó egymáson áll.

Jópárszor volt, hogy a hűtők alatt állt a víz, eleinte azt hittem, hogy a sima hűtő "ereszt", vagyis annak a kis fagyasztószekrénye jegesedése olvad és az a víz jön ki.

Hát nem, rajta kaptam, hol a turpisság. A két hűtőszekrény közti légrésben olyan szintű a légáramlás, amilyet egy proci-ventilátor produkálna, folyamatosan húzza be a meleg, párás levegőt a lakásból és engedi ki a hideg szárazat, a pára meg lecsapódik a résben ,a felső hűtő alján és az alsó tetején. Úgy néz ki, a gyári hőszigetelés ezeken a felületeken hagy kívánni valót.

Én azzal oldottam meg a problémát, hogy a két hűtő közé beiktattam egy, a rést kitöltő hungarocell lapot.

Azóta mindkét hűtőben a forgó fokozatszabályozót egy fokozattal vissza lehetett venni, mert az eredeti fokozaton a sima hűtőben a fagyasztó alatti szinten is elkezdett fagyni minden, a fagyasztószekrényben meg a stabil -18-ból -24 lett.

Ez alapján én azt mondanám, BIZTOS, hogy javítja a hatásfokot és csökkenti az energia-felhasználást a körbe burkolás, ki tudja, talán még egy, a hátoldali hőleadóhoz társított kis teljesítményű ventilátor is kevesebb áramot visz el, mint amennyit a jobb hőleadással megspórol.

3 oldalon keresztül nem született értelmes válasz, az munka.

Persze, hogy kevesebbet fogyaszt, csak gondolj bele. A kezedbe veszel egy pet palacknyi -15 fokos levegőt, pillanatok alatt felfűtöd, de egy pet palacknyi jég még 1 óra múlva is jeges lesz a kezedben.

"A kezedbe veszel egy pet palacknyi -15 fokos levegőt, pillanatok alatt felfűtöd, de egy pet palacknyi jég még 1 óra múlva is jeges lesz a kezedben."

Ez igaz, csak ugyanígy több idő alatt fagyasztasz egy palacknyi jeget, mint hűtesz le ugyanannyi levegőt, tehát a különbözet oda-vissza létezik.

A hőtehetetlenség témája meg feljebb meg lett vitatva.