A szénizotópos vizsgálat előtt, hogy állapították meg, hogy milyen idős a lelet (mondjuk egy fosszília)?

Tippelgettek, vadul és pontatlanul. A 19. században halvány fogalma nem volt senkinek a Föld valódi koráról, nemhogy a fosszíliákéról. Az 1890-es években, tehát közvetlenül a radioaktivitás felfedezése előtt Lord Kelvin számításai voltak a legszélesebb körben elfogadottak, aki 20 és 40 millió év közé tette a Föld korát. Ez a geológusoknak és biológusoknak már akkor büdös volt, sejtették hogy ez nagyságrendileg sem stimmel (hogy oldódhatott az óceánokba ilyen kevés idő alatt ennyi só, a Darwin-féle evolúció hogy lehetett ilyen gyors, stb.) de nem volt a kezükben elég konkrétum, hogy jobb becslést adjanak.

A radioizotópos technika aztán az addigi nagy semmi helyett egy csapásra viszonylag pontos számokat tudott adni.

A szénizotópos vizsgálat amúgy csak 50-60 ezer évesnél fiatalabb leletekkel működik, ha igazán messzire akar az ember visszanézni, akkor egyéb elemek izotópjait nézik.