Az ember azért keresi más bolygókon lévő élet jeleit mert társasági lény?

1. A "meghódítás" szót gyakran használják a "megtenni valamit" értelmében. Ez valójában egyfajta büszkeség, lám, képes vagyok rá. A Mount Everestet is "meghódították" az első mászók. Sőt, az azóta mászók is ezt szeretnék.

2. Az élet kialakulásának feltételeiről, körülményeiről, lezajlásáról elég sok mindent tudunk, de korántsem mindent. Sok még a lényeges megválaszolatlan kérdés. Az ember, ha valamire választ keres, kísérletezik. Az élettel ugye nem lehet. Ha viszont találunk más helyeket, akkor két állítás biztosan mondható. a) Nem a Föld egyedüli specialitása. b) Eldönthető, hogy ez a folyamat "földi körülmények" és "földi végeredmény" jellegű-e, vagy vannak eltérések is. Ez pedig lényeges előrehaladás a tudományban az élet keletkezése tekintetében. Nagyjából ennyi. Ettől még néhányaknak lehet "társas lény" motivációjuk is. Az ember cselekedeteit általában is többféle ok határozza meg.

Nem feltétlenül. Alapvetően azért keresi, mert kíváncsi. Ez pedig mindenkinél más, hogy miért kíváncsi egy bizonyos dologra. Egy biológus más szempont szerint kíváncsi rá, mint egy fizikus, egy teológus vagy egy államfő. Van aki ezért kíváncsi, mert potenciális veszélyforrást lát benne, más lehetőséget komolyabb technológiára, megint más azért, hogy milyenek lehetnek egy idegen vegetáció létformái, és még ezer más oka is lehet a dolognak.

Ha valóban igaz, hogy megfelelő körülmények között élet jöhet létre egy bolygón, akkor magától adódik, hogy ez nem csak a Földön mehetett végbe, hanem más bolygón, bolygókon is. A legújabb kutatások eredményei szerint pedig az univerzumban több bolygó van, mint csillag, márpedig csillagokból is felfoghatatlanul sok létezik még a Tejútrendszeren belül is, nemhogy az egész világegyetemben. Ennek alapján pedig igen valószínű, hogy máshol is kialakulhat az életnek valamiféle formája, nemcsak itt a Földön. És ezzel már azonnal egy sor kérdés adódik, ami miatt kíváncsiak lehetünk, hogy valóban működik-e az abiogenezis folyamata: azok az élőlények is szén-víz alapúak-e, milyen irányban fejlődtek, hogyan alakult ki a belső szerkezetük, elértek-e valamiféle civilizációs szintet, ha igen, milyen társadalmi berendezkedéssel rendelkeznek, milyen szintű technológiájuk van, náluk is probléma-e a környezetszennyezés, kijutottak-e már más bolygóra, esetleg akár más csillagrendszerbe, satöbbi-satöbbi.

Ma ugyanis csak hisszük, reméljük, hogy létezhet olyan szintű technológia, amely alkalmas arra, hogy egy élőlény egyedei eljuthassanak más csillagrendszerekbe. Nem tudjuk, csak reméljük, ezért próbálkozunk a Holdra szállni, a Marsra szállni, ezért küldtünk szondát a Naprendszeren kívülre, hogy az ezen projektekből gyűjtött adatok alapján megtudjuk, hogy lehetséges-e egyáltalán, vagy egy faj örökre a csillagrendszerének fogja marad, az irdatlan távolságok vagy valami más akadály miatt. Ha viszont felfedeznénk egy idegen létformát, amely két csillagrendszerben is megtalálható, akkor már biztosan tudnánk is, hogy létezik, létezhet ilyen technológia, csak fel kell fedeznünk, rá kell lelnünk a hogyanjára.