A fotoszintézis miért nem képes végbemenni a fény nélkül?

Foton adja az energiát, ami elektront helyez át. A létrejövő töltés különbség redukálja a víz oxigénjét, hogy cukor keletkezhessen (erősen leegyszerűsítve).

A fényreakcióhoz:

[link]

Nem. 450 nm körül és 650-750 nm hullámhosszú fotont abszorbeálják a klorofilok (a bakteriális klorofillok 800-1000 nm).

Már hogyne sütne be...

Nem. Illetve ha autotróf táplálkozásra gondolsz, léteznek nem fotoautotróf baktériumok.

A fotoszintézis lényegében a fényenergia átalakítása kémiai energiává. Nem arról van szó, hogy a fény csak "segyt" valamiben, ami amúgy is jól elvan, hanem az egész procedúrának az a lényege, hogy azt a pluszenergiát, ami a napból érkezik, valahogyan el lehessen tárolni. Azért rendezi a molekulákat olyan más molekulákká, amiknek más a kötési energiája, mert így tud majd azoknak a kötéseknek a felbontásával később energiához jutni, amivel a különféle létfunkcióit működtetni tudja.

"ha a fotoszintézis a növény belsejében megy végbe, ahová a napfény úgysem süt be"

-> ez nekem teljes érteletlenségnek tűnik. Ha az emésztés a gyomrodban történik, akkor minek kell száj meg nyelőcső? Vagy mi van?

Lattal te mar levelet kozelrol?

Atjut rajta a feny? :) Ha igen, akkor a level belsejeben is van feny (elarulom: van)

“Hogy ugye a napfény csak a növény külsejét süti. De maga a fotoszintézis a növényben zajlik le. De mivel a fény nem étel, ezért ha süti a nap a növény felszínét, akkor hogyhogy "bekerül" az energiája növénybe, hogy aztán ott jöjjön létre a fotoszintézis? Vagy a fotoszintézis nem a növény belsejében történik, hanem a levelek felületén?”

A fotoszintézis két részre tagolható. Az első a levelek felszínén vagy ahhoz nagyon közel zajlik, ott, ahol a növény zöld. A levelek eléggé vékonyak ahhoz, hogy a fény mindenhova eljusson, a fotoszintetikus pigmentek pedig mindenhol jelen vannak, ahol fény éri őket. Ha a levelet nem éri fény, akkor kifehéredik, azaz pusztán az a tény, hogy a levél zöld, azt mutatja, hogy bizony elegendő fény éri.

A fotoszintézis ezen első szakasza az, ami a fény segítségével olyan energiadús molekulákat állít elő, ami aztán a második szakaszhoz kell. Ez olyan, mintha egy napelemről feltöltenél egy akkut. Ugye ehhez mindenképp fény kell (a napelem nem megy másképp), de aztán az akkut használhatod éjjel is, vagy olyan helyen, ahol nincs napfény.

Na a növény pont ezt teszi, a levelein “feltölti az akkut” (azaz “energiamolekulákat” termel), ehhez napfény kell, de van is. A második szakaszhoz nem kell fény, ezért éjjel is végbe mehet, amíg a nappal termelt energiamolekulák kitartanak. Gondolhatnánk, hogy mindez a növény testében zajlik, de nem, ez is a levélben történik.

Fotoszintézis fény nélkül?

Ez olyan mint a napsugárzás nap nélkül.

Még a nevében is benne van foto ~ fény által indukált.

"Hogy ugye a napfény csak a növény külsejét süti. De maga a fotoszintézis a növényben zajlik le. De mivel a fény nem étel, ezért ha süti a nap a növény felszínét, akkor hogyhogy "bekerül" az energiája növénybe, hogy aztán ott jöjjön létre a fotoszintézis? Vagy a fotoszintézis nem a növény belsejében történik, hanem a levelek felületén?"

Nem csak a növényekbe, de minden élőlénybe "besüt" a fény.

A saját bőrödről is csak azért hiszed hogy nem fényáteresztő, mert belülről nem verődik vissza semmi, illetve mert a testünk a legtöbb helyen túl vastag hogy nagy fényerő átjusson a teljes vastagságon így a külső fényesség "elnyomja" ezt a gyenge fényt.

Ezt egyszerűen kipróbálhatod! Egy sötét szobában egy erős zseblámpát valakinek a füle mögé teszel, vagy a kézfejéhez nyomsz. A másik oldalon simán átdereng a fény!

Ez azért lehet mert az emberi test is mint minden más élőlény is nagy arányban víz ami meg ugye fényáteresztő!

Sőt menjünk tovább. Nemrégiben tudományosan sikerült megmagyarázni a növények 95-98% -os napfényt hasznosító hatásfokát is. (Szemben az emberek napelemeinek 10-20%-os hatásfokával.)

A magyarázat szerint a növények már a kialakulásukkor kifejlesztették a részecskepár (jelen esetben fotonpár) alkotást, amit az emberiség csak a XX. században fedezett föl.

Ezzel a felfedezéssel már a 2010-es években született meg egy új tudományág a Quantum biológia!