Miért olyan nagy szám a gízai piramis?

"Vagy ma nem tudnának egy olyan piramist építeni?"

Gyaníthatólag tudnánk, csak nincs ok, motiváció amiért kéne.

"Állítólag a piramis kövei közé nem kellett habszivacs"

A habszivacsot alkotó poliuretánok a modern kor (Bayer, 1937-ben fedezte fel) termékei.

Amire gondolsz, az a habarcs/malter - azt pedig alkalmaztak a piramisoknál:

[link]

"és mivel világítottak ha nem találhatók koromnyomok a belsejében?"

Mondjuk építés közben hagytak nyílásokat, amin keresztül a Nap besüthetett, amit tükrökkel továbbíthattak tovább.

Majd ezen nyílásokat befedték.

"A legfelső köveket hogyan szállították fel olyan magasra?"

Sok megoldás elképzelhető:

- az építési terület köré csatornkat építettek ami felúsztathatták a köveket

- emelőket használtak

- rámpákat használtak

- görgőket tettek a kövek alá

Nem kell lebecsülni az ókori népeket. Voltak okos tudósaik; elegendő, motivált munkaerő; ráérő idejük; csak modern eszközeik nem - de azt az ötletességükkel pótolták.

Modern eszköz... Na igen. A mai építkezéseknél az egyik leggyakrabban használt eszköz a daru - amit minden bizonnyal már az ókorban is ismertek. Legfeljebb nem volt rá elektromotor szerelve, de ezt megoldották kézi vagy állati erővel is. Az áttételezést már ismerték, tehát akár két ökör is képes lehetett 10 méter magasra emelni akár egy tíz tonnás követ is. Csak jó hosszú kötelek kellettek hozzá. Sokszor tíz méterből pedig könnyen összeadódik a 150 méter.

Mondjuk biztosan nem két napig tartott, mire egy-egy ilyen piramist felhúztak. De ahol emberek tízezrei-százezrei mozgósíthatóak, ott csak jó logisztikázás kérdése a dolog. Biztos vagyok abban is, hogy ahol több évezreden keresztül uralkodott a személyi kultusz, és ennek szerves részét képezte a hatalmas kövek óriási kupacba pakolása, ott egy napra sem állt meg a kőtömb-kitermelés és -szállítás, tehát biztosan mindig volt "raktáron" egy nagy halom kő amihez tudtak nyúlni (saccra úgy két-három piramisnyi minimum), ha egy fáraónak piramisépíthetnékje támadt.