A klór lúgos vagy savas kémhatású?

Bocsi kötekedhetnékem van! :)

Bár a kérdés tényleg pontatlan volt, a szövegkörnyezetből (nekem legalábbis) egyértelmű volt, hogy a klór mint általában a köznyelvben hipoklorittartalmú fertőtlenítőszert jelent.

Elemi klór vizes oldata egyébként savas a képződő híg sósav és hipoklórossavtól. Mielőtt még azzal opponálnál, hogy nem vizes oldatról volt szó, amint látom a válaszodból ("Ahhoz hogy valami savas legyen +H ion többlet kell. Ahhoz hogy lúgos legyen -OH ion többlet kell.") Svante Arrhenius sav-bázis elmélete szerint értelmezed a dolgokat. Arrheniuszi értelemben viszont csak vizes oldatokban van gyakorlati értelme savakról és bázisokról beszélni.

"...ahol a Na a vízben OH gyökkel egyesülni tud és lúgot ad a klórnak a lúgossághoz ahogy leírtam nincs semmi köze."

Viszont ennek sem! Hipoklorit kémhatásának magyarázatához Arrhenius elmélete nem elég. Nem rovom fel a dolgot a nagy öregnek, vitathatatlan érdemei vannak a tudomány fejlődésében.

Erre viszont már a Bronsted-Lowry féle elmélet kell. Sav az az anyag amely protont képes leadni, bázis pedig amely protont képes megkötni. Tahát Na kation nem képes OH aniont megkötni (akkor savas lenne az oldatban maradt feleslegben lévő oxóniumot képzó protonoktól). A valóság éppen forított. Hipoklorit anionok (mit Bronsted-Lowry féle bázis) vízből protont köt meg, oldatban marad a disszociált OH anion.

De ettől még nem lenne (elég) lugos az oldat. Képződő disszociálatlan hipoklórossav ugyanis gyorsan bomlik. Az oldat nátrium hidroxidot tartalmaz, ez okozza az erős lugos kémhatást, ami disszociálva stabilan tartja a hipokloritot.

"Az oldat nátrium hidroxidot tartalmaz"

Én nem ezt írtam? És a NaOH nem a vízes oldatban keletkezik? A hipók mind vízes oldatok vagy nem? Én nem láttam még szilárd NaOCl-ot.

"Hipoklorit kémhatásának magyarázatához Arrhenius elmélete nem elég. Nem rovom fel a dolgot a nagy öregnek, vitathatatlan érdemei vannak a tudomány fejlődésében.

Erre viszont már a Bronsted-Lowry féle elmélet kell. Sav az az anyag amely protont képes leadni, bázis pedig amely protont képes megkötni. Tahát Na kation nem képes OH aniont megkötni (akkor savas lenne az oldatban maradt feleslegben lévő oxóniumot képzó protonoktól). A valóság éppen forított. Hipoklorit anionok (mit Bronsted-Lowry féle bázis) vízből protont köt meg, oldatban marad a disszociált OH anion."

Tudod ezért utálják meg sokan a kémiát, mert annyira elmennek az elmélet felé amit a tanulók 90%-ának a gyomra nem vesz be, és nincs is értelme hogy bevegye.A nagyközönségnek tapasztalati kémiát kellene oktatni, nem elméletet.

"Én nem ezt írtam? És a NaOH nem a vízes oldatban keletkezik?"

Nem. Az oldat ugyan hidrolizál, egyensúlyi állapotban van jelen Na+, OH-, H+, HOCl, OCl-, attól az még csak hipoklorit oldat. Ugyan a disszociált OH-, több mint a H+ (pontosabban H3O+), így az oldat lúgos kémhatású.

Háztartási hipó lúgosságát (és a hipoklorit stabilitását) a gyártás során keletkezett kb 2% szabad NaOH adja.

"Tudod ezért utálják meg sokan a kémiát, mert annyira elmennek az elmélet felé amit a tanulók..."

Nem tudom hogy kellene kémiát oktatni, nem tudok, nem is akarok hozzászólni, nem vagyok tanár csak egy mérnök. Azt viszont látom hogy nálad az elmélet hiánya téves gyakorlati következtetésre vezetett.

Bocs magas labda volt! :)