A világűrben is vannak elszórtan szabadon mozgó atomok. Ha egy test 299999,999 km/s-mal haladna odakinn, akkor ezek az elszórt atomok mekkora ellenállást okoznának?

Javaslom a c - e írásmódot a sebesség jelölésére, ahol c a vákuumbeli fénysebesség, és e = 1 m/s, ugyanis a 299 999,999 km/s több, mint a fénysebesség (ami 299 792 458 m/s, a méter definíciója miatt). Illetve mivel most senkit nem érdekel a pontos érték, ezért írhatnád azt is, hogy a fénysebesség 1 – 10^(–8)-szorosával halad a test.

A kérdésed az akar lenni amúgy, hogy az adott tömegű testnek mekkora lenne a GYORSULÁSA a világűrben. Ezt pedig sajnos nem lehet megmondani, mert a világűr különböző pontjain különböző sűrűséggel vannak az atomok. A galaxis közi térben sok ezerszer ritkábban, mint innét 2 fényévre, vagy innen 1 csillagászati egységre (akár egy nem nagyobb égitestben) levő helyen. Ezenkívül számít az is, hogy a test mekkora és milyen alakú, természetesen, ahogy itt a légkörben sem mindegy, hogy teszel-e szélvédőt a kerékpárodra (lásd függőleges helyzetű információs tábla a Bubin), vagy sem.

A „ezek az elszórt atomok mekkora ellenállást okoznának?” kérdés szintaktikailag és szemantikailag helyes, még ha az adatok hiányosak is mellé (tehát pragmatikai okokból nincs rá válasz), viszont a „Azaz a 299999,999 sebesség helyett mennyivel haladna lassabban a test a "légellenállás" miatt?” az szemantikailag nem jó, mert ha lassabban haladna, akkor nem az adott sebességgel haladna, ami ugye ellentmondás.

> „ Illetve a különböző egyéb részecskék (fotonok, neutrínók, stb.) is lassítanák a sebességét?”

Ez szintaktikailag helytelen, a sebesség sebessége ugyanis nem értelmes dolog (olyan, mintha azt írnád a számológépbe, hogy ")*(+2"), így a sebességet nem lehet lassítani, legfeljebb a testet, aminek ilyenkor a sebessége csökken.

De szerencsédre én nem egy számológép vagyok, így értem a kérdést, és véletlenül a választ is tudom rá:

IGEN.

Bizony ám, sőt, ennél a sebességnél azok a kósza hidrogénatomok olyan hatással lesznek, mintha kemény sugárzással bombáznánk az űrhajó elejét. Igencsak jó védőpajzs fog kelleni, erre a célra az A.C. Clarke által is leírt vastag vízjég-sapka lenne egy jó megoldás, ami ahogy fogy, pótolandó.

A légellenállás-szerű lassító hatás viszont szerintem nem jelentős. A részecskék energiájával, behatoló-képességével nagyobb a baj.

Arról meg kár is beszélni, mit művelne egy gyufafejnyi meteor.