Mekkora idő alatt hűl le adott hőmérsékletre egy test?
Van egy ismert tömegű, fajhőjű és hőmérsékletű testem. Hogyan számíthatnám ki azt az időtartamot, amíg ez a test elér egy mondjuk nála 10K-nel alacsonyabb környezeti hőmérsékletet?
Az egyszerűség kedvéért ez legyen:
m=1000kg
c=1kJ/kg*K
Tkezdeti=300K
Tkörnyezeti=290K
Fourier alapján nem fog kijönni, ez tranziens hőátadás.
Az általam eddig talált legjobb leírás:
Igen. Fourier 1. törvénye két szilárd test közti hővezetésről szól. Itt pedig egy szilárd test és egy légnemű közeg van.
A linkelt .pdf viszont jó, mert belegondolva itt már hőáramlás (konvekció) fog fellépni.
Csak pár kérdés.
Milyen a test geometriája? Gömb vagy egy 1 mm átméőjű fémhuzal? (Nem véletlen, hogy a hőleadásra/felvételre tervezett testek bordázottak...)
Mi a külső hőmérséklet? Épp fagyos viharok tombolnak, vagy kellemes télvégi napsütés van 15 fokkal? (Vagy ha 40 fokos nyár van, akkor a 300 K-t sose fogod lefelé elhagyni...)
Milyen a test hővezetése? Jól vezető (minden más szempontból ugyanolyan) testek gyorsabban hűlnek, a rosszul vezetők kívül kihűlnek, a belsejük meleg marad.
Ez még rengeteg dologtól függ, ahogy az előzőekben írták, a test geometriájától, felületétől. De függ a környező közeg halmazállapotától (ha folyadék vagy gáz, akkor az áramlani is tud, konvekció lép fel).
Egyébként a test nem csak hőátadással hűl, hanem hősugárzással is, főleg magas hőmérsékleteken. Ehhez viszont figyelembe kell venni azt is, hogy a körülötte lévő dolgok milyen mértékben sugároznak. Egy éjszakai égbolt is sugárzik, hiszen folyamatosan visszaveri a Földből kisugárzó hő egy részét (üvegházhatás). Ha nem így lenne, akkor a szabad éjszakai ég alatt pillanatok alatt megfagyna minden.
Ha a hőátadás dominál (alacsony hőmérsékleteken), akkor a hűlés exponenciális függvény szerint fog történni. A legegyszerűbb kimérni ennek a paraméterét (felezési idejét) egy adott hőmérsékletre való lehűlés idejét megmérve, és ebből már meg lehet mondani bármilyen hőmérsékletre való lehűlés időtartamát.
Ha a hősugárzás a domináns, akkor egy elég bonyolult (logaritmusos és tangenses) függvény szerint történik a hűlés, de ekkor is meg lehet mérni a megfelelő paramétereket, és onnan pontosan meg lehet mondani mindent.
Köszönöm a válaszokat. A megközelítés minden bizonnyal jó és hellyel-közzel ismerem is ezeket a jelenségeket, de valami jóval egyszerűbb, közelítő módszerrel akartam megoldani.
Egyébként arról van szó, hogy van x tömegű falszerkezet az ismert paraméterekkel és kíváncsi voltam, hogy azt felfűtve mennyi ideig képes még hőt átadni a helyiség levegőjének, azaz mennyi idő múlva hűl ki. Erre létezik összefüggés, de sehol nem találtam.
Végül úgy oldottam meg (lehet, hogy nem jó), hogy kiszámoltam a tárolt energiamennyiséget és elosztottam azzal a hőveszteséggel, ami a helyiség fűtéséhez szükséges. Mivel kJ-t osztok kW-tal, így a hányadosként az időt kapom meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!