Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Mekkora idő alatt hűl le...

Mekkora idő alatt hűl le adott hőmérsékletre egy test?

Figyelt kérdés

Van egy ismert tömegű, fajhőjű és hőmérsékletű testem. Hogyan számíthatnám ki azt az időtartamot, amíg ez a test elér egy mondjuk nála 10K-nel alacsonyabb környezeti hőmérsékletet?

Az egyszerűség kedvéért ez legyen:

m=1000kg

c=1kJ/kg*K

Tkezdeti=300K

Tkörnyezeti=290K



#tömeg #hőtan #fajhő #test lehűlése
2015. jan. 5. 21:14
 1/6 anonim ***** válasza:
Fourier törvényre keress rá (nem tudom fejből sajnos), és helyettesítsd be a dolgokat.
2015. jan. 5. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 Silber ***** válasza:

Fourier alapján nem fog kijönni, ez tranziens hőátadás.

Az általam eddig talált legjobb leírás:

[link]

2015. jan. 5. 22:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 A kérdező kommentje:

Igen. Fourier 1. törvénye két szilárd test közti hővezetésről szól. Itt pedig egy szilárd test és egy légnemű közeg van.

A linkelt .pdf viszont jó, mert belegondolva itt már hőáramlás (konvekció) fog fellépni.

2015. jan. 5. 22:50
 4/6 anonim ***** válasza:

Csak pár kérdés.

Milyen a test geometriája? Gömb vagy egy 1 mm átméőjű fémhuzal? (Nem véletlen, hogy a hőleadásra/felvételre tervezett testek bordázottak...)

Mi a külső hőmérséklet? Épp fagyos viharok tombolnak, vagy kellemes télvégi napsütés van 15 fokkal? (Vagy ha 40 fokos nyár van, akkor a 300 K-t sose fogod lefelé elhagyni...)

Milyen a test hővezetése? Jól vezető (minden más szempontból ugyanolyan) testek gyorsabban hűlnek, a rosszul vezetők kívül kihűlnek, a belsejük meleg marad.

2015. jan. 5. 22:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Ez még rengeteg dologtól függ, ahogy az előzőekben írták, a test geometriájától, felületétől. De függ a környező közeg halmazállapotától (ha folyadék vagy gáz, akkor az áramlani is tud, konvekció lép fel).


Egyébként a test nem csak hőátadással hűl, hanem hősugárzással is, főleg magas hőmérsékleteken. Ehhez viszont figyelembe kell venni azt is, hogy a körülötte lévő dolgok milyen mértékben sugároznak. Egy éjszakai égbolt is sugárzik, hiszen folyamatosan visszaveri a Földből kisugárzó hő egy részét (üvegházhatás). Ha nem így lenne, akkor a szabad éjszakai ég alatt pillanatok alatt megfagyna minden.


Ha a hőátadás dominál (alacsony hőmérsékleteken), akkor a hűlés exponenciális függvény szerint fog történni. A legegyszerűbb kimérni ennek a paraméterét (felezési idejét) egy adott hőmérsékletre való lehűlés idejét megmérve, és ebből már meg lehet mondani bármilyen hőmérsékletre való lehűlés időtartamát.


Ha a hősugárzás a domináns, akkor egy elég bonyolult (logaritmusos és tangenses) függvény szerint történik a hűlés, de ekkor is meg lehet mérni a megfelelő paramétereket, és onnan pontosan meg lehet mondani mindent.

2015. jan. 6. 02:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat. A megközelítés minden bizonnyal jó és hellyel-közzel ismerem is ezeket a jelenségeket, de valami jóval egyszerűbb, közelítő módszerrel akartam megoldani.

Egyébként arról van szó, hogy van x tömegű falszerkezet az ismert paraméterekkel és kíváncsi voltam, hogy azt felfűtve mennyi ideig képes még hőt átadni a helyiség levegőjének, azaz mennyi idő múlva hűl ki. Erre létezik összefüggés, de sehol nem találtam.

Végül úgy oldottam meg (lehet, hogy nem jó), hogy kiszámoltam a tárolt energiamennyiséget és elosztottam azzal a hőveszteséggel, ami a helyiség fűtéséhez szükséges. Mivel kJ-t osztok kW-tal, így a hányadosként az időt kapom meg.

2015. jan. 6. 12:15

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!