Orvosi egyetemből miért nincs levelező képzés?

Ádám, az a probléma, hogy az orvosin az alapozó tárgyak - anatómia, élettan, kórélettan, patológia, biológia, biofizika, biokémia - összességében sokkal nagyobb ismeretanyagot adnak, mint az általad leírt, bemeneti követelménynek gondolt képzéseken. Ezek önmagukban 3 évet ölelnek fel a 6 éves képzésből, és még ezek után jönnek olyan, szintén elsősorban elméleti tárgyak, mint a gyógyszertan, a mikrobiológia, közegészségügyi-járványtani ismeretek stb. Az állatorvosiról nem tudok nyilatkozni, csak feltételezem, hogy ott nem az emberre vonatkozó tudnivalókat oktatják.:-)

A gyakorlati tárgyakat nehéz lenne 8 órás munka mellett elvégezni, ugyanis bentlakásos gyakorlatok, folyamatos betegvizsgálati-betegkövetéses gyakorlatok és kőkemény elméleti képzés van egymással párhuzamosan. Őszintén szólva nehezen tudom elképzelni, hogy levelező oktatással hogyan lehetne pl. egy diplomás ápoló vagy egy mentőtiszt tudását orvosi szintre emelni, amikor egyrészt az alapok sincsenek meg olyan mélységben, mint a nappali képzésen, másrészt a gyakorlati ismereteknek csak egy kis szeletében jártasak. Az ne tévesszen meg, hogy a friss diplomás rezidens nehezebben köt be egy infúziót, mint a nővér, aki 10 éve naponta csinálja, ez olyan készség, ami néhány nap/hét gyakorlással elsajátítható, ellentétben az orvosi ismeretekkel.

Ezzel tökéletesen tisztában vagyok. A bemeneti követelményként megadott szakok csupán az érettségihez képest jelentenek jobb előképzettséget, de én sem javasoltam tárgybeszámításként elfogadni a máshol szerzett ismereteket éppen azok eltérő szemléletmódja, vagy strukturáltsága miatt.

A levelező rendszerű képzésben ugyanazon követelményeket kell teljesíteni, mint a nappali tagozaton, csupán egy időrendi átcsoportosítást javasoltam.

Az orvosi képzésben jellemzően majdnem minden tárgy előadásból és hozzá tartozó gyakorlatokból áll.

E két dolog időbeli elválasztását javaslom a levelezősök esetére.

A funkcionális anatómiát, az élettant, a patológiát, kórélettant és a gyógyszertan nagy részét lehet szervrendszerenként komplex módon tárgyalni akár a diagnosztika és terápia jelentős részével együtt is. Nem szükséges a történetileg kialakult logikai sorrendet követni, különösen, ha a hallgatóknak már meglehetősen alapos, egyes vonatkozásokban esetleg az általános orvosképzésnél alaposabb előképzettsége is van.

Az előadáshoz tartozó anyagrészek viszont nagyszerűen elsajátíthatók könyvből, valamint online kurzusok és elektronikus jegyzetek segítségével. Ezt követően a levelezősök levizsgáznak a teljes elméleti anyagból, majd ezt követően rövidebb idő alatt, de intenzívebben csak a gyakorlatokkal foglalkozhatnának most már nappali képzési rendszerben.

Miért ne mehetne valaki úgy egy elvileg elsős boncolási gyakorlatra, hogy funkcionális anatómiából, sőt a tájanatómiából is (valamint még egy csomó ráépülő tárgy elméleti ismeretanyagának nagy részéből) már levizsgázott?

Ádám, te jártál már orvosira?! Mi az, hogy funkcionális meg tájanatómia?! Az embert mindig egészben nézzük, van anatómia és csókolom. Anatómiából meg a büdös életben nem mész át boncolás nélkül, mert könyvből nem lehet anatómiát tanulni. Ott kell lenni látni, tapintani kell, arról nem is beszélve, hogy tetem nélkül nincs anatómia vizsga. Semmilyen! Tehát anatómiához kell a gyakorlat, kell a tetemezés. Az anatómia pedig alapozó tárgy. Pont.

Az orvosi alkalmatlan levelező képzésre. És bocs, de egy biológus tudásának köze nincsen egy orvos tudásához,mind elméletben, mind pedig gyakorlatban. Minimális előnyük van sejtbiosz és élettan terén és ennyi. Az ápolók és mentősök még rosszabb helyzetből indulnak, mert mindenről tudnak valamit, csak éppen nagyon nem eleget.

Nem szabad provinciális magyar nézőpontból kiindulni. Nem szabad azt hinni, hogy minden csak úgy lehetséges, ahogy eddig volt és minden csak úgy lehetséges ahogy nálunk, a kissé mindig lemaradó Magyarországon csinálják.

Teljesen komolytalan dolog, hogy kizárólag tájékozatlan, gimnáziumból frissen kikerült tudatlan gólyákat lehet orvosi képzésben színvonalasan oktatni. Nyilvánvaló, hogy sokkal színvonalasabb orvosi képzés adható a már gyakorlott diplomás, pláne többdiplomás szakembereknek és nyilvánvaló, hogy nem kell feltétlenül 6 évig nappalira járniuk.

Orvosképzés jelenleg is van már levelező rendszerben (distance education, e-learning) számos helyen a világban:

[link]

Duke University School of Medicine elég rangos orvosi egyetem, nos az egyik emeritus professzoruk épp az általam javasolt megoldást támogatja:

[link]

diplomás ápolók és más egészségügyi szakemberek orvosi (MD) átképzésére.

Azt is el kell felejteni, hogy orvosképzés csak érettségi után 6 éves rendszerben lehetséges:

A University of Sydney-n ami egy igencsak jelentős egyetem 4 éves az orvosképzés és nem középiskola, hanem az első diploma után lehet jelentkezni, pont ahogy javasoltam egy másik felvetésemben:

[link]

Létezik 40 hónapos (3 év pár hónap) orvosképzés is egészségügyi diplomások számára:

[link]

De máshol sem a gimnáziumból jött tudatlan gólyákkal képzik együtt azokat az orvosokat akiknek már volt előtte diplomájuk:

[link]

Sok helyen van ma már MD-PhD összevont képzés is, ahol szintén egészen más a képzési rendszer.

Előbb-utóbb a magyar orvosi egyetemek is felébrednek és modernizálják képzési rendszerüket, amiben az e-learning, távoktatás, előképzettségek figyelembevétele, kiegészítő képzések, átképzések, rugalmas tantárgyi blokkok nagy szerepet fognak kapni.

Egyetértek előzővel, azt is érdemes megnézni, hogy ezek a "levelezős" képzések milyen rezidensoktatással vannak párosítva. Nálunk nincs bentlakó rezidens, mert nincs olyan korai specializáció, mint pl. az amerikai rendszerben.

Egyébként lehet kifelé kacsintgatni, meg morogni, hogy miért nincs a mentőtisztnek orvosi OKJ, de az a nagy helyzet, hogy a magyar orvosképzés nemzetközi viszonylatban nagyon jó pozícióban van, nem véletlen, hogy olyan könnyen találnak kint állást. Ami a többit illeti: nem tudom, miért csípi a szemedet a gimnazista, Ádám, nekem volt olyan csoporttársnőm annak idején, aki egészségügyi szakiskolából került be az orvosira (némi pártsegítséggel:-)), vért izzadt, míg elvégezte (nem is sikerült neki 6 év alatt.) A mentőtiszt sürgősségi ellátásban jó lehet (ami igen kicsiny szelet), a nővér pedig ápolási feladatokat lát el, és végrehajtja az orvos utasításait - ettől még nem feltétlenül tudja, hogy mit miért csinál. Én is itt pötyögök a laptopomon, használok jó néhány alkalmazást, de nem tudok programot írni.:-)

Én azon a véleményen vagyok, hogy a magyar orvosképzés túlságosan merev és rugalmatlan. Nincs felkészülve arra, hogy alkalmazkodjon az eltérő előképzettségű potenciális hallgatókhoz.

Szerintem bárki beláthatja hogy nem azonos bemeneti feltételekkel rendelkezik:

--egy biológiából és fizikából mindössze éppen hogy érettségizett középiskolás,

--egy érettségin kívül már egészségügyi BSc-vel is rendelkező diplomás szakember,

--egy érettségin és BSc-n kívül, már szakirányú egyetemi MSc végzettséggel is rendelkező szakember (pl. klinikai laboratóriumi kutató MSc vagy,ápolástudományi MSc, orvosi biotechnológus MSc...)

--egy érettségin, egészségügyi főiskolai, majd egyetemi végzettséget követően egészségtudományi vagy rokon szakterületű PhD-vel is rendelkező kolléga, aki adjunktusként dolgozik valamelyik orvosegyetemi elméleti tanszéken és egyébként orvostanhallgatókat tanít, de valamiért szívesen szerezne saját egyetemén egy MD diplomát is, amit főállása miatt csak levelezőn tudna elvégezni.

--egy mindezek és a PhD felett, még habilitációval (Dr. habil címmel) is rendelkező vezető oktató: egyetemi docens vagy professzor, töménytelen orvostudományi publikációval, aki eredetileg biológusként, gyógyszerészként, vagy más egészségtudományi MSc-ként (stb) végzett.

Ugye nem gondoljátok komolyan, hogy ezek mind a tavaly érettségizett gimnazistával azonos felkészültségű, motivációjú és azonosan kezelendő potenciális hallgatók?!

Ádám, kevered az almát a körtével. Nem ugyanaz a szint egy diplomás ápoló és egy med.habil. egyetemi professzor.

A motiváció meg rohadtul nem az előképzettségen múlik, aki összeszed 450-460 pontot (ami messze nem azt jelenti, hogy épp csak leteszi a biosz-fizika érettségit, annak idején 100%-osra írtam mindkettőt, de kellett a nyelvvizsgám is, hogy oké legyen:-)), az épp eléggé elkötelezett amellett, hogy orvos legyen belőle.