Gondolkoztatok már azon, hogy a jelenlegi törvényszerűségek nem feltétlenül igazak?

Nem látszik megdőlni semmiféle törvény sem. Mindössze az értelmezési tartománya változik. Az erőtörvények ugyanúgy érvényesek. Csak Newton idejében azt hitték, mindenütt, ma tudjuk, a mikrovilágban már nem egészen úgy.

És nem lehetséges fénysebességgel utazás. De a fantazmagóriák tartománya végtelen.

Sajnos ez nem így megy, hogy valami kellene, és akkor hirtelen megváltoztathatók lesznek a fizika törvényei... talán majd egyszer lesz valami módszerünk bolygóközi utazásra, de az is lehet hogy nem, erről egyelőre maximum filozofálni lehet.

Viszont attól hogy kvantumszinten nem teljesen úgy működnek a dolgok, ahogyan azt korábbi ismereteink alapján feltételeztük volna, attól még "a mi szintünkön" nem változott semmi.

Ne keverd a törvényt a törvényszerűséggel. A fizikában törvények vannak, amik pontosak és mindig, mindenütt igazak. A törvényszerűség (ahogy a nevéből is érezhető) csak törvény-szerű, olyasmi, mint egy törvény, de nem az. Nem feltétlenül teljesül mindig és mindenhol, inkább csak statisztikailag, az esetek nagy részében. Ezért ezt a szót a nem egzakt tudományok alkalmazzák csak.

Ami a kérdé másik részét illeti, úgy van, ahogy az előzőek mondják: Amióta a fizika tudomány, a korábban ismert törvények nem dőltek meg, csak pontosabbak lettek, vagy új törvényeket tártak fel, amelyek tágabb körben is alkalmazhatók. De a régebbieket nem döntötték meg.

Még sok fizikát kéne tanulnod. Nincs semmi jele annak, hogy nem lennének igazak. A fizika (és általában a tudományok) nem hitten alapulnak, hanem megfigyelt valós jelenségeken.

Tehát maga az a kérdés, hogy "mi lenne ha..." nem ide illő.

Jelenleg pl. mozgástanban az Einstein-féle elméletek kiválóan működnek. De ez nem jelenti azt, hogy pl. a Newton-féle mozgástörvények rosszak! Szó nincs róla! A Newton-egyenletek tökéletesek. Pusztán annyit kell megmondanunk hogy milyen feltételek mellett. A fizikában általánosságban is igaz, hogy a leíró egyenletekhez társítandók a megfelelő feltételezések, melyek mellett azok igazak.

Nincs ez másképp sem a Newtoni-egyenleteknél. Például teljesülni kell a tömeg állandóságának, vagy annak hogy inerciarendszerben legyünk. Ha ezek nem teljesülnek, akkor az egyenleteket módosítani kell. Esetünkben például a tömegnek sebességtől való függvénykapcsolatát kell tekintenünk, másrészt be kell rakni az ún. tehetetlenségi (ill. egyéb) erőket, melyek úgy módosítják az egyenleteket, hogy azok általánosabb feltételek esetén is igazak legyenek.

A fénysebesség véges voltát pedig számos kísérlet alátámasztotta. Habár megjegyzendő, hogy a fénysebesség közegfüggő, és pl. egész pikáns dolgok történhetnek, ha a fény más közegbe érkezik (lásd. Cserenkov-sugárzás) de ezek összhangban vannak az Einstein-elmélettel.

Az ember hajlamos azt képzelni hogy már ismeri nagyjából a fizika törvényeit. Ez sajnos nem igaz. Az ember agya korlátolt, véges számú neuron hálózat, ami csak akkor lenne elegendő a fizika törvényeinek megértéséhez, ha közel végtelen csomópontból álló neuronhálózatot alkotna. Ez esetben csak nevetnénk mindenen amit eddig nevetségesen, szánalmasan butácska agyunkkal eddig fejtegettünk.

Persze amit tudunk eddig az igaz, csak ez kb. olyan mint amikor egy papucsállatka tisztába van azzal, hogy valami löttyben úszkál. :D

Egy szó mint száz: az Univerzum elképzelhetetlenül összetettebb mint ahogy elképzeljük.

"ha az ősrobbanás elmélete igaz, akkor igenis át lehet lépni a fénysebességet"

Itt két dolog van:

1: a fénysebesség a mi téridőnkben ennyi, amennyi. Az ősrobbanás elején - amíg még nem alakult ki a mostani téridő - NEM VOLT ilyen korlát.

2: ez a korlát egy adott pontra vonatkozik. Ha elmész pár milliárd fényévvel odébb, ott is igaz - csakhogy a két pont között már nem igaz. Tehát, ha van egy táguló tered, akkor annak egy pontjából nem látsz akármilyen messzire, mert ott már fénysebesség fölött tágul.