Az elektrontobbletnel hol helyezkednek el az elektronok?

Röviden szólva : igen. Hosszabban szólva:

Ha jól értelmezem, a kérdés arra irányul, hogy a kondenzátor fegyverzetén, vagy bárhol, ahol töltésfelesleg van, hol is vannak fizikailag azok a gonosz elektronok, vagy pozitív töltés esetén az elektronhiányok.

Ha mond neked valamit a Heisenberg-féle határozatlansági elv, akkor tudod, ha viszont nem, akkor elmondom, hogy ez arról szól, hogy kérdésedre a választ a legöregebb indián se tudja, még akkor se, ha úgy hívják hogy pl. Teller Ede, Ernest Rutherford, Niels Bohr vagy Sólyomszem.

Az elektronoknak kettős természetük van, hullámként és részecskeként is viselkednek, mivel közvetítő részecskék, azaz leptonok. nagyon nagymértékben leegyszerűsítve, ha egy elektronra elkezdünk ráközelíteni, meg tudjuk mérni a mozgásának irányát, akkor nem tudjuk megkeresni a lokalizációját. Ha bemérjük a helyét, nem tudjuk mozgásánek irányát és sebességét. Minél inkább pontosan megállapítjuk kettős természete egyik helyzetét, úgy nem találjuk a másikat. Lehet reklamálni Istennél, de szerintem jó húzás.

Tehát: ha az elektron mozog, pl. áram folyik, nem lehet meghatározni a helyzetét pontosan, de nem unk, mert a hatását vizsgáljuk. Ez pedig az eketromágneses jelenség.

SZoktam volt mondani, hogy az áramot leginkább ahhoz lehet analógiásan hasonlítani, hogy fogsz egy csövet, amely tele van töltve golyókkal. Az egyik végén betolsz egy golyót, és a másik végén meg kiesik egy, miközben az összes golyó egy picit odébbmozdult. Nem az fog kiesni, amit betoltál. Na, ez az áram, legalábbis az egyenáram.

Nem rossz az előző írás, de nézzük más oldalról.

Ha fémekről beszélünk, ott elektronfelhő van: vagyis a vegyértékelektronok szétoszlanak az egész fémben. MINDEGYIK ilyen elektron szétterjed az EGÉSZ fémdarab térfogatában. (a törzselektronok maradnak a helyükön, de ők nem is vezetik az áramot).

Ha pedig feszültséget adsz erre a rendszerre, akkor ennek a felhőnek egy kis része vándorol át az egyik fémből a másikba. Tehát az egyiken kicsit sűrűbb lesz ez a felhő - a másikon kicsit ritkább.

Hát pedig az öreg indiánok tudják. Az elektronok - azon túl, hogy elektronfelhőben vannak - jól definiált energiapályákon keringenek. Ez azt jelenti, hogy minden elektron egy konkrét, a helyének megfelelő energiával (és más tulajdonsággal) rendelkezik, ha pedig egy másik pályára ugrik, akkor vagy energiát vesz fel, vagy lead valamilyen kisugárzott elemi részecske formájában.

Továbbá minden anyagnak definiált számú elektronja van jól meghatározott helyeken. A protonszám eldönti az úgynevezett elektronhéjakat és az ott tartózkodó maximális elektronenergiát. Szabály, hogy az elektronok mindig betöltenek egy héjat, mielőtt a következő elektronhéj (energiaszint) következik.

Ezután már könnyebb a magyarázat. Ahol többlet van, ott vagy tényleges elektronok jelennek meg magasabb szinteken, vagy a meglévők magasabb szintre kerülnek, és a "belső" héjak hézagosak lesznek. Ahol hiány van, egy csomó pályán (héjon) nincs meg a szükséges elektronszám. A rövidre záráskor az természettörvényeknek megfelelő helyre rendeződnek az elektronok.

Ez a tulajdonság magyaráz egy másik jelenséget is, a hosszabb időn át magára hagyott, feltöltött kondenzátor elveszti a feszültségkülönbséget (kisül). Ugyanis a természetben mindig vannak kóbor részecskék, ezek nekimennek az elektronoknak. Hatásukra mindig egy kicsit elmozdul az állapot a rendezettség irányába. A pontos történés mindig attól függ, milyen energiájú részecske milyen energiájú elektronnal lép kölcsönhatásba. Ebből már a Maxwell egyenletek megadják, mi fog történni.

Amit nem tudhatunk: hogy konkréten melyik elektronok milyen sorrendben, hogyan változnak. De azt tudjuk, milyenek vannak, és ha közülük egyet veszünk, annak mit kell tennie, hogy engedelmeskedjen a természettörvényeknek.

"Az elektronok - azon túl, hogy elektronfelhőben vannak - jól definiált energiapályákon keringenek. Ez azt jelenti, hogy minden elektron egy konkrét, a helyének megfelelő energiával (és más tulajdonsággal) rendelkezik"

ez azért már elég régóta nem így van, hanem az elektronpálya az a térrész, ahol az elektron egy nagyobb valószínűség szerint megtalálható

Kezdjük a kisüléssel.

A probléma az, hogy az egészet úgy képzeled, mindent te irányítasz, mindent kontrollálsz. Nos nem. A természetben mindig és mindenütt vannak részecskék, hol több, hol kevesebb. Történetesen itt a földön, ahol az anyag elég sűrűn helyezkedik el, több. E részecskék megfelelő műszerrel érzékelhetők is, de a lényeg, hogy eltalálják a teljesen magára hagyott kondenzátort is. A részecske energiával és más tulajdonságokkal rendelkezik, és könnyen lehet, hogy a kondenzátor pozitív, vagy negatív oldalát találja el, ahol ezáltal elektrontöbblet, illetve hiány jelenik meg az előző állapothoz képest. Azaz a kondenzátor lemezei közötti feszültség apránként csökken, röviden a kondenzátor kisül.

megválaszolták már... az a fémlap egy fémrácsot alkot vannak a pozitív atommagok és körülöttük egy delokalizált elektronfelhő

ezért vezető a fém