A Hadron ütköztetőnek mi a pontos tényleges célja?

> A Hadron ütköztetőnek mi a pontos tényleges célja?

[link]

> Meddig kísérleteznek még,

Amíg van olyan nyitott kérdés, aminek a megválaszolásához közelebb visznek a kísérletek. De úgy saccra amíg van pénz és energia rá. Elvileg jó lenne egy Naprendszer méretű részecskegyorsító, megkönnyítené az egyesített elmélet kutatását, csak hát annak a megépítésére nincs jelenleg pénz.

> Azért egy embernagyságú féreglyuk az elégveszélyes lenne

Meg egy elefánt méretű mérgespók is veszélyes lenne, csak nem tudom ennek a két dolognak mi köze a Nagy Hadronütköztetőhöz. Értsd: A kísérletek során nem keletkeznek féreglyukak. Nincs olyan elmélet, ami alapján ennek még csak a valószínűségét is feltételezni lehetne. De ha neadjisten keletkezne is, akkor is kérdés, hogy ez milyen veszéllyel járna.

Ne rémhírterjesszünk, kérem!

A kozmikus sugárzásban néha van olyan hatalmas energiájú részecske, amiről a gyorsítókban egyelőre még álmodni sem lehet. Az sem csinál világvégét - így egyelőre még az ember sem képes erre.

Állítólag keletkeznek már fekete lyukak - de annyira kicsik, hogy pillanatok alatt elpárolognak, így az ottani légritka térben nem tudnak csinálni semmit.

Nem tudunk még egyszerre annyi anyagot olyan sebességgel ütköztetni, hogy valami komoly hatása legyen, azon a pici robbanáson kívül.

> És éppen itt a gond, ugyanis egyelõre nem tudják megjósolni, hogy az immár közel fénysebességre gyorsuló részecskék ütközésekor milyen új, ismeretlen dolgok jöhetnek létre.

Azért sejthető annak, aki !tényleg! ért a témához. De ez kb. bármelyik kísérletről elmondható. Pont azért végezzük el, hogy megtudjuk, mi fog történni. Persze vannak elméleti eredmények, kérdések, pont ezek igazolására épült ugye a részecskegyorsító.

> Egyesek szerint Strangeletek, és parányi fekete lyukak is lehetségesek, amelyek hatása kiszámíthatatlan a környezetre.

Egyesek szerint… Értsd: Hozzá nem értő laikusok szerint.

Pl. olyanok szerint, akik nem tudnak különbséget tenni fekete lyuk és féreglyuk között, még a fogalmak jelentésével sincsenek tisztában. :-) Félreértés ne essék, ez azért szerintem nem az alapműveltség része, tehát nincs gond azzal, ha valaki nem ismeri ezen fogalmak pontos jelentését, de akkor ennek legyen tudatában, és ne kezdjen el másokat „informálni”.

> Szóval a berendezés egyrészrõl elhozhatja a világvégét

Feltétlenül. Vagy elhozhatja Jézus második eljövetelét. Vagy elhozhatja a tisztítóba beadott ruhát. Kb. a fenti mondat is pont annyira megalapozott, fizikai tényeken nyugvó, mint ezek.

> Én úgy tudom hogy keletkeznek féreglyukak,

Megint. Eddig fekete lyukról volt szó, most meg féreglyukról. Most akkor melyikről beszélünk. A féreglyukat később leírod relatíve egész jól. A Nagy Hadronütköztető esetén viszont a félelmek fekete lyukak keletkezéséről szóltak. Ugye fekete lyuk az, mikor az anyag egyetlen pontban sűrűsödik össze, így egy másik anyag olyan közel kerülhet hozzá, ahol a gravitáció akkora, hogy már nem tudja elhagyni a fekete lyukat. Egy szupermasszív fekete lyuk esetén ez a gravitáció hatalmas mértékű, könnyen elnyel komplett csillagokat. Viszont a fekete lyuk inkább a sűrűségről szól, nem a gravitáció nagyságáról. Ha a Nap valamilyen oknál fogva hirtelen fekete lyukká változna, attól még a tömege nem változik meg, a bolygók ugyanúgy keringenének körülötte, mint addig, csak éppen némileg sötétebb, és egy cseppet hidegebb lenne. :-) Egy pár atomnyi fekete lyuknak meg pont pár atomnyi lenne a tömege, így aligha falná fel pillanatok alatt a Földet, mint néhány rémhír kategóriába sorolható animációban az látható pl. a Youtubeon.

Nem beszélve arról, hogy a fekete lyukak sugároznak, ami által tömeget veszítenek. Minél nagyobb egy fekete lyuk, minél nagyobb a tömege az eseményhorizont felületéhez képest, annál lassabban. Egy pár atomnyi fekete lyuk viszont igen nagy eséllyel előbb párologna el, minthogy egyetlen részecskét is képes lenne elnyelni.

De ilyen kis méretű fekete lyukat még nem érzékeltünk, az sem biztos, hogy kialakulhatnak. Elvi szinten persze nem kizárt a létezésük lehetősége, hiszen csak megfelelő mennyiségű és irányú energiát kell közölni a részecskékkel, hogy összeomoljanak. De sejtésem szerint még a Napban is keletkeznek jóval magasabb energiájú részecskék, nem beszélve arról, hogy a kozmikus háttérsugárzásban is figyeltek meg már jóval nagyobb energiájú részecskéket. Ha a kozmikus léptékben apró, porszemnyi Nagy Hadronütköztető képes lenne fekete lyukat létrehozni, akkor biztos, hogy a csillagokban spontán is kialakulnának. Ha ezek valóban kialakulhatnak, ha nem párolognának el olyan gyorsan, mint sejtjük, ha olyan veszélyes lenne, mint ahogy páran sejteni vélik, akkor nem nagyon lennének már rég csillagok az univezumban.

> Discavery

Discovery… Olyan nagyon sokat nem nézhetted, ha a nevét is rosszul írod. ;-) Egyébként a Discovery csatornáján elhangzottakat is érdemes fenntartásokkal kezelni. Az egy kereskedelmi csatorna, nem fizikusok készítik a műsorokat, még ha alkalmasint szerepeltetnek is benne tudósokat. Mivel kereskedelmi csatorna, akár a hitelességet is hajlandó feláldozni, ha azzal több nézőt tud bevonzani. Mivel laikusoknak készül, ezért sok esetben egy nagyon leegyszerűsített képet mutat, analógiákkal magyaráz, és néha annyira leegyszerűsíti a dolgokat, hogy az már-már szinte nem is igaz. (Sőt vannak olyan műsorok is, amik kimondottan szenzációhajhász módon a sztereotípiákra, félreértésekre, alaptalan félelmekre, mítoszokra építenek, hiszen az alkalmasint több nézőt vonz be.)

> aztán lehet hogy titokban tartanak mára sok eseményt ami ott zajlik

Miért tartanának titokban? És ha titokban tartják, akkor te, vagy akitől hallottad honnan tudhat róla? Ez a baj sok összeesküvés elmélettel. Mindenhol mindenki titkolózik minden logikus ok nélkül, mégis a csapból is az az „információ” folyik, amit olyan nagy hatékonysággal titkolnak.

> Az egyik Brit tudós látogatott el anno, és neki mondták hogy keletkeznek féreglyukak.

Hova látogatott el. A „brit tudósok” meg a bulvármédia tipikus terméke, aminek az a jelentése tulajdonképpen, hogy az egészet mi találtuk ki egy unalmas délután, semmi köze a tudományhoz, tényekhez, meg úgy a valósághoz.

> A féregjárat (vagy féreglyuk) vékony, csőszerű képződmény, ami az Univerzum (vagy más univerzumok) két távoli, görbületmentes területét köti össze.

Ez így tulajdonképpen korrekt megfogalmazás.

> A féreglyukról szóló elmélet a Világegyetem kialakulásának elméleteiből született,

Nem igazán. Ez egy elvi lehetőség, ami alapvetően a speciális relativitáselméletből vezethető le. Ugye azóta tudjuk, hogy a tér nem euklideszi, görbült. Viszont a relativitáselmélet nem mond semmit az Univerzum egészének topológiájáról. Elvileg! lehet olyan alakú a téridő, aminél két pont között több út is létezik, létezik egy rövidebb út is A és B pont között.

De ez egy hipotézis, egy elméleti lehetőség, egy feltevés. Valójában nem tapasztaltunk ilyen jelenséget, az sem biztos, hogy egyáltalán léteznek ilyen féreglyukak. Sőt a létezésük számos problémát vetne fel, amelynek következményeit látnunk kellene. Főleg ha a téridő két időben is eltérő pontját kötnék össze. Ott sérülhetne az ok-okozati lánc, mindenféle megmaradási tételek is sérülnének.

> A Világegyetemben érvényesül a Heisenberg-féle határozatlansági reláció

Ez így van. A hely és impulzus szórásának szorzata nem lehet kisebb, mint redukált Plank-állandó fele.

> A vákuumot úgynevezett kvantumhab tölti ki

Ez úgy hangzik, mint ha a kvantumhab valami anyag lenne. Nem. A kvantumhab az a jelenség, hogy kvantumos szinten a téridő szerkezete nem egyenletes, valóban fluktuál.

> amelyben féreglyukak ugorhatnak elő a semmiből, majd tűnnek el.

Tulajdonképpen igen, valami hasonló történik. Igen ám, csak pont a Heisenberg-féle határozatlansági reláció miatt a fluktuáció mértékének van egy felső határa. Ezeknek a féreglyukaknak – ha lehet így hívni őket – jóval kisebb a mérete, mintsem hogy akár egyetlen részecske is átférne rajtuk.

> Féreglyuk létrehozásához negatív energia szükséges

Az a baj a negatív energiával, mint az élet vizével, vagy a bölcsek kövével. Eddig senki se látott olyat. Vannak az elméleti fizikában ilyen eszmefuttatások, amelyek nem létező dolgokból indulnak ki. Pl. simán lehet időben visszafele utazni, csak kell hozzá egy végtelen hosszúságú forgó henger…

Szóval ha lenne sonkánk, akkor süthetnénk sonkás-tojást, ha lenne tojásunk. Meg ha úgy lenne zsírom, mint ahogy lisztem nincs, akkor süthetnék pogácsát.

> [link] OLVASD VÉGIG! :)

Miért olvasnám végig? Hogy olyan emberek, akik még egy nem teljesen sablonos klasszikus fizikai feladatot sem tudnak megoldani, mit hadoválnak össze számukra – részleteiben – teljesen ismeretlen dolgokról, az miért kellene, hogy érdekeljen?

Tulajdonképpen én is laikus vagyok néhány témában, tehát az én hozzászólásomat is érdemes fenntartásokkal kezelni, bár talán az átlagnál azért jobban értek hozzá. Oké, lehet dokumentumfilmekből, cikkekből is mindenféle dolgokat olvasni, de ha képletek szintjén nem ismered, akkor könnyen hamis kép alakul ki. Én sem vagyok 100%-ig biztos a tudásomban, anno tanultam ugyan kvantummechanikai alapokat, meg úgy még a speciális relativitáselméletben még ki tudok számolni ezt-azt, de pl. az általános relativitáselméletet már nem ismerem jól képletek szintjén, és anno nem is tanították. Anno mikor olvastam, rajtam kifogott. (Ez még középiskolában volt. Persze, hiszen nem volt meg a megfelelő matematikai hátterem hozzá. Elég nehéz ugye a tenzorokkal való számolást megérteni, ha még a mátrixokat sem tanultad.)

Annyit lássunk be, hogy azért akik a Nagy Hadronütköztetőt építették, tervezték, azért „némileg” jobban értenek hozzá. Ők azért vannak pár ezren. Alkalmasint nekik is van családjuk, ha mégsem, van életösztönük. Ha lenne nem elhanyagolható veszélye az egésznek, biztos nem tervezték, építették volna meg és nem üzemeltetnék.

"Fekete lyukat nem fog tudni "csinálni" meggyőződésem szerint, ui. az sérteni az egyik legelemibb tapasztalati törvényt a termodinamika I.főtételét."

Ezt kifejthetnéd kicsit.