Zhba plusz ponthoz dupladerival légyszi?

1) még mindig nem létezik oylan, hogy "beágyazott" derivált, meg "beágyazott" függvény, könyörgöm tanuld már meg egyszer a függvény kompozíció fogalmát..

2) a korábbi "beágyazott deriválodat" kb 4-en is megoldották 2 féle módszerrel is

3) nem tudom mi az a "dupladerivál", de ezek szerint az egy duplaegyszerű feladat

4) oldjuk meg helyetted a kitűzött szorgalmi feladatot, hogy plusz pontokat kapjál a zh-ba és ne bukjál meg? És közben ne nézzük le a BGF-es hozzáállásodat.. grat

Helyetted nem fogom megoldani, de cska hogy örülj adok útmutatót, ami alapján ha picit is értesz hozzá 2 perc alatt megoldod:

mind a két függvényt lederiválod, majd rájössz, hogy közös érintő csak akkor lehet, ha az érintők meredekségei megegyeznek, elgondolkozol a deriválás és az érintő merőlegese közti kapcsolatán, majd keresel oylan pontokat ahol megegyeznek, ezekre páronként felírod az összekötő egyenes egyenletét, ha ennek az egyenletnek a meredeksége is megegyezik a két meredekséggel, akkor nyert ügyed van, ha nem, akkro sajnos párhuzamosak.

jó gyakorlás

> „A gazdasághoz késobb ugyse fog keleni a derivál”

Amennyire én emlékszem, közgázból úgy mentem át, hogy lederiváltam mindent minden szerint, és ez kiadta az 50%-ot… Persze tudom, hogy nem ez a valódi „gazdaság”, de erősen kétlem, hogy egyáltalán nem lenne szükség rá a gazdasághoz. Például ha azt akarod a valutaérték–idő-függvényből kitalálni, hogy az infláció növekedése mikor gyorsult és lassult, akkor bizony a kétszeres deriváltra vonatkozó egyenlőtlenséget kell megoldanod, és ez szerintem elég egyszerű, de legalábbis köznapi példa, ami gyakran előkerül még a Metropol nagyongazdasági újság címlapján is.

Két kérdés…

1. Ha ez ZH, azaz 'zárthelyi', akkor hogy lehet, hogy az fél világnak (ugye internet), tehetsz fel közben kérdést?

2. Ha ez mégsem ZH, akkor mi a határidő arra, hogy megcsináld? Csak mert nagyon nem örülnénk sem mi, sem a többi BGF-es, ha neked most meglenne a kettes, mert azzal csak továbbrontod a diplomájuk amúgy is csekély értékét.

Amúgy a végeredmény a

675*x – 4*y = 3375

és az y = 0 egyenes.

Végül csak szólok, hogy ennek a kérdésednek semmi köze nincsen ehhez:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__alkalmazott-tudoma..

A 3*x^2 és a 3*(x – 10)^2 azonos értékű pontjait tényleg az x-tengellyel párhuzamos szakaszok kötik össze, de azok az y = 0-tól eltekintve mind csak simán metszik őket, egyszerűen megtalálhatók, és semmire nem lehet belőlük következtetni az x^3 és (x – 10)^3 közös érintőivel kapcsolatban.

Szóval kövesd csak szépen végig a tegnapi 16:56-os hozzászóló javaslatát. Esetleg az egyszerűsít kicsit, ha rájössz, hogy két egyenes akkor egyezik, ha a meredekségükön kívül a tengelymetszetük is azonos. Az x^3-öt érintő egyenesek egyenletét fel tudod írni általánosan az x0 = u helyeken, az (x – 10)^3-öt érintőkét az x0 = v helyeken, van két ismeretlened: az u és a v; van két egyenleted is, amit fentebb említettem… Innét kezdve nem vészes.