Hogy lehet hogy minden feketedoboz tonkremegy?

Nem megy tönkre mind, egy csomót ki lehet elemezni általában. De a mostani párnak ezek szerint nem volt túl nagy szerencséje… Amúgy nyilván nem lehet olyan dobozt építeni, ami 'mindent' kibír.

Másrészt a fekete dobozon kívül sok minden másból is lehet információt nyerni, mert most lényegében az egész repülő megvan. Szóval még lehet, hogy kiderül, mi volt a baj.

Harmadrészt az MH370-ről mondjatok már valamit, az tényleg ijesztő.

BÉNÁN?

Tudod belőled mennyi maradt volna, ha 700-800km/h sebességgel kemény sziklába csapódsz? Paradicsomszósz, körülbelül.

Ilyen tempónál kvázi tömör, teljesen rugalmatlan anyagba csapódni több tízeres G-s erőhatás. Nem sok anyag létezik, ami ezt kibírja deformálódás nélkül.

A repülők meglehetősen ritkán csapódnak sziklafalba - általában ha le is zuhannak, akkor vagy a levegőben felrobbannak, széttörnek, és szabadesésben esnek lefelé, vagy hosszan csúsznak a talajon. Ezek az esetek lényegesen, jópár NAGYSÁGRENDDEL kisebb erőhatásokat eredményeznek lehet csak 30-90G körüli erőhatás, ami azért rendkívül nagy különbséget jelent.

Ilyen sebességnél nincs olyan anyag, ami sziklafalba csapódva (tehát szinte azonnal megállva) sérülés nélkül kibírja az erőhatásokat. Ezen nincs mit jobban megtervezni, vagy bármi - nincs ilyen, és kész. Az inkább a tervezés csúcsa, hogy ilyen esetben még tudnak bármilyen adatot kinyerni belőle. A te HDD-d ilyen erőhatás után kb fémlemez lenne - még az is problémát okozna, hogy a törmelékből melyik maga a lemez...

Rendkívül stabil és sokat tűrő készülékek. Nem megy tönkre mindegyik.

Néhány ezrelékük hibásodik meg.

Lehet egyébként sokkal strapabíróbb fekete dobozt csinálni. Ma már megoldható egy teljesen mozgó alkatrész mentes, szinte nulla tömegű elektronikával, amit megfelelően masszív házban egy több 100 G-s ütközési gyorsulás sem tud úgy károsítani, hogy az adat sérüljön.

Ha belegondolsz, egy micro-SD kártyát ütés-, víz- és hőálló burkolatban lehetetlen kinyírni, még ha az elektronika többi része porrá törik is, ez a tized gramm nem tud sérülni.

Csakhogy a hivatalosan elfogadtatott, sorozatgyártott fekete dobozokat a teljes ehhez kötődő ügyvitellel kompletten lecserélni egy új fajtára éveket és milliárdokat igényel.

Gondolom ilyen fejlesztések folyamatban is vannak több helyen, de az tény, hogy a mostani rögzítők a fekete dobozban még nem a 21. század technikáját képviselik.

Rengeteg gép fut még a régimódi mágnesszalagos rögzítős fekete dobozokkal, jeladó akkujuk is 20-30 éves technika.

Elvileg megoldható lenne (éppen az Airbus legmodernebb gépein már alkalmazásban is van bizonyos szinten) a gép aktuális repülési adatainak online átvitele, akkor amíg a gépnek adatkapcsolata van, minden mehetne át rádión egy szerverre, a fekete doboznak csak megszakadt adatkapcsolatnál lenne dolga.

Ez bizony pénz kérdése, nem más.

Pont ez jutott nekem is eszembe, a repülők folyamatosan kommunikálnak nem csak a földi irányítótornyokkal, de a mobilhálózatokkal és a Föld körül keringő műholdakkal is. Akkor meg miért nem lehet végre a gépek fekete dobozát felszerelni néhány, kábé három dolláros jeladóval, amelyik folyamatosan közvetíti a különböző hálózatokba a fekete dobozok által regisztrált jelfolyamot?

Már a 70-es években is volt minden valamirevaló amcsi kamionban CB-rádió, aminek bőven volt 10 km-es hatósugara. Nem hiszem, hogy olyan megoldhatatlan problémát okozna a repülésirányításban egy szűk, zárt frekvencia erre a célra fenntartva.

"CB-rádió, aminek bőven volt 10 km-es hatósugara."

10km vs 2000km Azért nem akarjunk túl sokat.

Egyébként is rosszat sejtek, a "miért nem csinálják olyanra a fekete dobozt ami nem megy tönkre" probléma latolgatása után jön majd, a

"Ha a fekete dobozt úgy építik meg, hogy soha semmilyen körülmények között ne menjen tönkre, miért nem építik meg így magát a repülőgépet?" kérdés...

> "CB-rádió, aminek bőven volt 10 km-es hatósugara."

"10km vs 2000km Azért nem akarjunk túl sokat."

A repülők 10 km-nél ritkán mennek magasabbra, és a felszínen elég sűrűn vannak már manapság átjátszótornyok, még a tengereken is.

De akár azt is lehetne, hogy ejtőernyővel meg lufival ellátni a fekete dobozt, akár többet is, amely mind rögzíti a fedélzeten történő dolgokat, de x magasságban automatikusan kioldanak és elhagyják a repülőgépet. Ezen túl is rögzítik a fedélzeti eseményeket, amelyeket fedélzeti jeladó rögzít és játszik át ezekre rádiókommunikációval. Így egyrészt könnyen megtalálható lenne szárazföldön és tengeren is az értékes adat, nem kellene sokszáz méternyi vizet áttúrni utána, más részről tényleg kihozható lenne 20 dollárból egy kis ejtőernyő, egy buboréklufi, szép narancsszínű, egy jelsugárzó hogy rátaláljanak és egy pendrive-ra rögzítő eszköz. Ma már ezek mind filléres tételek, és nem kellene milliókat költeni minél ellenállóbb feketedobozok kifejlesztésére. Akár 20-50 darab ilyen kis csomagot is fel lehetne szerelni a gép különböző pontjaira, és nincs az a légiszerencsétlenség, hogy legalább egy ilyen ne vészelné át épségben. Vagy ez túl egyszerű lenne? Ha már van technika, miért nem használják, alkalmazzák?

Talán azért, mert az esetek 99%-ában tökéletesen elegendő az a rögzítési és megőrzési technika, ami most van és a maradék 1%-ért nem fognak milliárdokat költeni a fekete doboz technika illetve a repülőgép áttervezésére.

Amikor bármi ilyen módosítást mégis bevezetnek, akkor azt csak az új gyártandó gépekre vezetik be, így a régieken nincs átépítési költség, amint azok kikopnak a forgalomból, már minden gépen az új technika lesz (pl. egyre több országban teszik kötelezővé az új forgalomba állítandó gépeken a GPS-es vészjeladót). Ez repülés terén lehet 10-20 éves átfutási idő is.

Ráadásul mint a mellékelt ábra mutatja, a most kérdéses repülőn sem ment tönkre mind, hanem csak az egyik, ráadásul úgy néz ki, hogy az érdekesebb maradt meg…

Meg még lehet, hogy a másikból is kiolvasnak néhány adatot, bár az valószínűleg nem lesz olyan érdekes az újságíróknak, hogy írjanak róla, de néhány műszaki biztos megküzd vele.