Hogyan tud egyetlen klóratom átlagosan 100 ezer ózonmolekulát lebontani a levegőben való tartózkodási ideje alatt?
válasza:Igen, az átlagazt jelenti hogy vanami többet, van ami kevesebbet.
Semmi különbség nincs a klórban, a vakszerencse dolga.
Amúgy nyilván valami katalitikus reakció, amiben a klórt a végén az esetek többségében visszakapod, és így a reakció újra és újra lejátszódhat. Aztán tapasztalati tény, hogy X reakció lezajlása után a klór végre semlegesítődik, ami miatta reakció leáll.
A wikipédia megfelelő oldalán gondolom leírják a konkrét reakciót amiről szó van.
válasza:"Igen, az átlagazt jelenti hogy vanami többet, van ami kevesebbet.
Semmi különbség nincs a klórban, a vakszerencse dolga."
Ez hogyan lehetséges? Nem értem. Hiszen ugyanaz a molekula találkozik ugyanazzal a molekulával, nem értem miért menne végbe más reakció adott esetben.
"Amúgy nyilván valami katalitikus reakció, amiben a klórt a végén az esetek többségében visszakapod, és így a reakció újra és újra lejátszódhat."
Ezek szerint létezhet olyan reakció is, amelyben a reakció soha nem áll le, és addig megy végbe láncreakció szerűen a molekulák átalakulása, ameddig át nem alakul az összes?
Tehát mondjuk van egy gáz, mely X molekulát tartalmaz. És ha hozzáadunk akár 1 db Y-t, akkor a reakció az összes X molekulán végigmegy. Létezhet ilyen is?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!