A fényt le lehet lassítani? (És nem az útját növelni, mint a törésmutatónál! )

Lassitani lehet, mas a feny sebessege vakuumban mint peldaul nehezvizben (ezert lehet elerni pl a Cserenkov-sugarzast, ami a hangrobbanas fenyi megfeleloje).

A fotondarabkak uvegben gyujtogetese viszont vicc kategoria.

Már egyik sem lehetetlen:

[link]

A hangrobbanás az, amikor a hangforrás sebessége átlépi a hang terjedési sebességét.

Akkor a Cserenkov-sugárzásnál a részecskék hogyan tudják elérni a fénysebességet? Oké, hogy kisebb a fénysebesség a nehézvízben, mint vákuumban, de ott is érvényes rá, hogy semmi sem lépheti át a fény sebességét, vagy nem?

?

Ott sem lépi túl semmi.

Miért ne lehetne a Cserenkov-sugárzásnál a fény fénysebességű? Természetesen nehézvízben ez a sebesség kisebb, mint vákuumban.

A fényt nem lehet lelassítani jelenlegi tudásunk szerint.

Nehézvízben (l. #1), vagy akár egy speciális kristályba vezetve (l. #2) mindössze az útja lesz hosszabb amikor az atomokról ide-oda verődik. Ettől ugyan a fénnyaláb sebessége csökken, de a foton sebessége nem változik.

A fénynek ugye nincs tömege, így sok hatás már emiatt kiesik mint lehetőség.

Ha egy ellentétes energiasugarat bocsátasz rá,akkor meg vagy elmennek egymással szemben, vagy ütköznek - megállni nem fog semmi.

Megállítani elemi részecskéket (proton, elektron, neutron stb.) amúgy sem lehet.

A "zárjuk dobozba" az viszont gyakorlatilag egyenlő azzal amit #2 linkelt.

"Ettől ugyan a fénnyaláb sebessége csökken, de a foton sebessége nem változik."

Stimmel. :)

"Ha egy ellentétes energiasugarat bocsátasz rá,akkor meg vagy elmennek egymással szemben, vagy ütköznek - megállni nem fog semmi. "

Ütközni nem fognak, legalábbis egymással biztosan nem.

A Cserenkov-sugárzás meg amiatt jelentkezik a nukleáris erőműveknél, mert a nagy sebességű elektronok képesek nagyobb sebességgel haladni a vízben, mint a fénynek a víz-közegbeli sebessége. Tehát nem c-t lépik át, hanem a fény közegbeli sebességét (ami vízben - ha jól tudom - 220K km/s körül van).

A fény egyébként mindig és mindenkor c-vel halad. Az ilyen fénylelassító hírekben mindig valamilyen trükközéssel érik el, hogy a tesztben szereplő közeg (kristály) egyik oldalán belépő fotonok később lépjenek ki a másik végén, mintha a közeg nem lenne a fénysugár útjában. Persze a cél az, hogy minél tovább tartózkodjon az adott anyagban a foton anélkül, hogy elvesztené az információtartalmát. Általában jövőbeni új optikai adattárolási lehetőségek és mindenféle optikai áramkörök tervezésének céljából kísérleteznek ilyesmivel.

"Tehát a kérdésem az lett volna, hogy mondjuk vákuumban a fény sebességét lehet-e lassítani."

Nem, nem lehet. Az mindig és mindenkor c sebességgel halad. Ha mi le tudnánk lassítani, akkor egészen biztosan a természetben is előfordulna. Ez viszont azt jelentené, hogy a relativitáselmélet nem működik, amely viszont cáfolná az LHC, a GPS, a műholdak és egy sor más dolog működőképességét. Márpedig azt már valószínűleg észrevettük volna.

"De amennyiben nem lehet lelassítani a fotonokat, akkor viszont ha mégis lelassulnának (és figyelem, nem az útjuk nőne meg), ami történne velük?"

Nem tudjuk, mert még soha egyetlen egy olyan fotonnal sem találkozott senki, amelyik lassabban haladt volna c-nél.