A fekete lyuk létrejöttéhez nem csak sűrűség kell, hanem bizonyos tömegű anyag is, különben nem jöhet létre fekete lyuk? Lehet, hogyha ketté lehetne szakítani a fekete lyukakat, akkor szétesnének, mivel nem lenne meg a kellő mennyiségű tömeg?
KÉRLEK OLVASSÁTOK VÉGIG, MERT NAGYON ÉRDEKES!
Képzeljük el, hogy a Földet 1 mm sugarú kis gömbbé tömörítjük, így sűrűsége jelentősen megnő. Így akkora lenne a sűrűsége, mint mondjuk egy közepes fekete lyuké. De ettől a tömege még mindig nem haladná meg a jelenlegi Föld tömegét, így hát nem is lenne annál nagyobb gravitációs ereje. Vagyis a fény ugyanúgy elhaladna mellette, és nem lenne eseményhorizont. Vagyis a miniatűr, fekete lyukak sem fekete lyukak, hiszen egy fekete lyuk attól fekete lyuk, hogy fekete, mivel nem engedi el a közeléből a fényt. Egy miniatűr, atomi méretű, vagy még annál is kisebb fekete lyuk csak akkor jöhetne létre, ha annak a kis miniatűr testnek akkora tömege van, hogy nem engedi el a közeléből a fényt. Márpedig ha nem engedi el maga mellől a fényt, akkor a világegyetem akármelyik csillagánál nehezebbnek kéne lennie (mivel azoknak látni a fényét). Ebből kifolyólag fekete lyuk nem jöhet létre (max csak olyan sűrűségű, de attól függetlenül kis tömegű anyag), hacsak nincs meg a kellő tömege.
Olvastam valahol, hogy vannak a Napunknál 25x nehezebb fekete lyukak. Már pedig ez nem igaz. Mert vannak a napunknál 25x nehezebb csillagok is, mégsem fogják be a fényt. Ellenben a fekete lyukkal? Nézzük csak. Egy tárgy, ami 25x nehezebb, mint a Napunk. Na és? Ez még nem jelenti azt, hogy akkor ennek a tárgynak akkora gravitációs ereje legyen, hogy elszipkázza előlünk a fényt. Mert ha elszipkázza, akkor a 25 Naptömegű csillag miért nem szipkázza el? Akkor azt miért látjuk? Hiszen mind a két test ugyanakkora tömegű, csak az egyik nagyobb sűrűségű. Vagyis az, hogy létezik olyan anyag, amely a kis tömege ellenére képes akkora gravitációt eredményezni, amely még a fényt sem engedi el egy bizonyos sugarú környezetéből, nem igaz. Egyszerűen nem létezhet. (Kivéve akkor, ha a sűrűség növekedésével növekszik egy test tömege, vagy gravitációs vonzereje, ha X kezdeti tömegből indulunk, és nem adunk hozzá más anyagot).
És akkor menjünk tovább. Vegyünk egy fekete lyukat, amely két neutroncsillagból jött létre. Egyik neutroncsillagnak sem volt akkora a tömege, hogy a fényt ne engedje el maga mellől. De összeolvadáskor már igen. Vagyis ha a fekete lyukat szétszednénk újból, vagyis kettészakítanánk két akkora tömegű testre, mint amelyekből keletkezett, akkor megszűnne létezni, nem lenne többé fekete lyuk, hiszen a belőle keletkezett két tömeg már nem akkora, hogy beszipkázza a fényt.
válasza:
válasza:Alapvető tévedésekben vagy, nézzük sorba:
"Képzeljük el, hogy a Földet 1 mm sugarú kis gömbbé tömörítjük, így sűrűsége jelentősen megnő. Így akkora lenne a sűrűsége, mint mondjuk egy közepes fekete lyuké."
Úgy tudom, pont ennyire kell összenyomni ahhoz, hogy fekete lyuk legyen belőle.
"De ettől a tömege még mindig nem haladná meg a jelenlegi Föld tömegét, így hát nem is lenne annál nagyobb gravitációs ereje."
Nem bizony!
"Vagyis a fény ugyanúgy elhaladna mellette, és nem lenne eseményhorizont."
Ha az a fény 6-7000 km-re lenne a középponttól, mint most - akkor természetesen ugyanúgy csak 1G hatna rá, ami alig hajlítja a pályát.
De ha már 3000 km-re lenne, akkor ott 4G hatna rá.
1500 km-en 16G.
700 km-en 256G.
Az eseményhorizont, úgy tudom, néhány méter.
CSAK AZ A FÉNY NEM TUD KIJÖNNI, AMELYIK ENNÉL KÖZELEBB MEGY HOZZÁ!
A fekete lyukak a világ legfényesebb égitestjei... van olyan, amelyiknek 900 FÉNYÉV hosszú csóvája van.
Persze nem a lyukból jön a fény, csak a közeléből.
"Vagyis a miniatűr, fekete lyukak sem fekete lyukak, hiszen egy fekete lyuk attól fekete lyuk, hogy fekete, mivel nem engedi el a közeléből a fényt."
Így van: a KÖZELÉBŐL. Szerinted egy ilyen kicsinél a 6000 km az közeli?
"Egy miniatűr, atomi méretű, vagy még annál is kisebb fekete lyuk csak akkor jöhetne létre, ha annak a kis miniatűr testnek akkora tömege van, hogy nem engedi el a közeléből a fényt."
Ezt jól látod.
"Márpedig ha nem engedi el maga mellől a fényt, akkor a világegyetem akármelyik csillagánál nehezebbnek kéne lennie (mivel azoknak látni a fényét)."
Ember! Mekkorák azok a csillagok!
És mekkora a fekete lyuk?
"Ebből kifolyólag fekete lyuk nem jöhet létre (max csak olyan sűrűségű, de attól függetlenül kis tömegű anyag), hacsak nincs meg a kellő tömege."
Mármint MAGÁTÓL nem jöhet létre - de nem azért, amit mondasz, hanem azért, mert a gravitáció kevés ahhoz, hogy ennyire összenyomja.
"Olvastam valahol, hogy vannak a Napunknál 25x nehezebb fekete lyukak."
Milliószor nehezebbek is vannak: általában a galaxisok közepén.
"vannak a napunknál 25x nehezebb csillagok is, mégsem fogják be a fényt"
Ember! Mekkora az a csillag? Létezik akkora is, mint a földpálya.
"Vegyünk egy fekete lyukat, amely két neutroncsillagból jött létre. Egyik neutroncsillagnak sem volt akkora a tömege, hogy a fényt ne engedje el maga mellől. De összeolvadáskor már igen. Vagyis ha a fekete lyukat szétszednénk újból, vagyis kettészakítanánk két akkora tömegű testre, mint amelyekből keletkezett"
A kérdés az, hogyan tennénk ezt?
A legújabb elképzelések szerint a fekete lyuk 3 db. összekapcsolódott húrból áll, mérete a Planck-méret.
Erre tapad rá az összes többi húr, ami valaha is beleesett (itt már nincsenek atomok, se atomi részecskék).
Ha ezt kettészeded, az egyik fele fekete lyuk maradna (csak kisebb) - a másik fele nyilván felrobbanna, vagy neutroncsillag lenne belőle.
Amúgy nincsen olyan óriási különbség a kettő között, mivel a neutroncsillag is görbíti a teret. Ha megállnál a felszínén (nem tudsz, csak gondolatban), akkor nem olyan képet látnál, mint itt a Földön, hogy a látóhatár szépen lefelé görbül... nem! FÖLFELÉ görbülne, és úgy éreznéd, hogy egy kancsó fenekén állsz. A tetején látnád az egész eget, nem csak egy darabját: de kicsiben.
Mindezt a hatalmas gravitáció térgörbítő hatása okozza.
Még egy dolog: a fekete lyukak párolognak. Minél kisebb, annál jobban. A Föld nyilván elég gyorsan elpárologna, ha nem kapna utánpótlást - a részecskegyorsítóban keletkező atomi méretű lyukak viszont tényleg nem kapnak, és a másodperc tört része alatt elpárolognak.
Épp csak ki lehet mérni a különbséget a normál robbanás (amikor nem keletkezik fekete lyuk az ütközésből) és a fekete lyuk szétesése között.
"Amúgy nincsen olyan óriási különbség a kettő között, mivel a neutroncsillag is görbíti a teret. Ha megállnál a felszínén (nem tudsz, csak gondolatban), akkor nem olyan képet látnál, mint itt a Földön, hogy a látóhatár szépen lefelé görbül... nem! FÖLFELÉ görbülne, és úgy éreznéd, hogy egy kancsó fenekén állsz. A tetején látnád az egész eget, nem csak egy darabját: de kicsiben.
Mindezt a hatalmas gravitáció térgörbítő hatása okozza."
Csakhogy van egy kis gond. Nincs bizonyíték rá, hogy tényleg a teret görbítené-e meg, vagy a fényt. Valószínű csak a fény útja görbül el, de maga a tér nem.
Ott állok a felszínén, és magam fölött látom az egész eget. Nos, tényleg magam fölé került az ég? Nem. Tényleg meggörbítette a teret? Nem. Csupán a fotonokat térítette el.
"Még egy dolog: a fekete lyukak párolognak. Minél kisebb, annál jobban. A Föld nyilván elég gyorsan elpárologna, ha nem kapna utánpótlást - a részecskegyorsítóban keletkező atomi méretű lyukak viszont tényleg nem kapnak, és a másodperc tört része alatt elpárolognak."
Párolognak? Ez nekem még új. És hova? Mivé lesz az a sok anyag? Azt ne mondd, hogy egy 20 ezer naptömegű fekete lyuk 5 milliárd év alatt semmivé lesz. Csak úgy eltűnik a semmibe mi? Sem energia, sem anyag... Csakhogy anyag nem vész el, csak átalakul, tehát a fekete lyukak elpárolgása is csak feltételezés lehet, valószínű semmilyen bizonyítékot nem találtak még.
válasza: válasza:"Valószínű csak a fény útja görbül el, de maga a tér nem. "
Megközelítés kérdése, de valójában a kettő szorosan összefügg.
"Ott állok a felszínén, és magam fölött látom az egész eget. Nos, tényleg magam fölé került az ég? Nem. "
Azt senki nem állította, hogy a fél Univerzum elgörbül ilyenkor. Csak a közvetlen környezetében torzul a tér. :)
válasza:Leírom egyértelműen akkor: képzeld el úgy a teret mint egy lepedőt, erre rakunk nagy tömegű objektumokat amik behorpasztják a téridőt, ha elég kis helyre koncentrálunk nagy tömeget akkor kiszakítja a lepedőt, ez a fekete lyuk.
Arra meg had ne írjam hogy mekkora szamársáokat írsz, a gravitáció a teret hajlítja el, szeritned az általános relativitáselmélet mit ír le?? Igen is a téridő geometriájával foglalkozik és jobban le írja a valóságot mint a klasszikus Newtoni gravitációs elmélet, ergó nincs min vitatkozni.
TESSÉK EZEKBE BELENÉNI HOGY LEGALÁBB MINIMÁLISAN KÉPBE LEGYÉL!!
nézd meg ezt a Dávid Gyula előadást, hogy legalább tudjunk miről vitatkozni mert jelenleg nem tudunk
https://www.youtube.com/watch?v=NFLtRjcJPlU&index=4&list=PL5..
bocsánat ha kioktató volt a komment, de kérlek, tanulmányozd már át jobban a dolgot
válasza:^Sztem nem kioktatóbb, mint a kérd. válasza :P Nem illik előállni, hogy "nekem ne mondja senki, hogy, blablabla" olyan témákról, amiket az ember nem olvas el rendesen. :)
az ilyen beköpések hogy
"Nincs bizonyíték rá, hogy tényleg a teret görbítené-e meg, vagy a fényt."
legalábbis nagy hiányosságukról árulkodnak :D
kérlek szépen:
Merkúr pályaelhajlás vizsgálata benne van az egész relativitásban, tessék elolvasni (ez ugye a klasszikus példa)
Gravity Probe B műholdas kísérlet nagyon tanulságos
nyilvánvalóan az atomórás/dilatációs kísérletek se működtek volna, ha csak a fény speciális
De ugye az éterelméletek (amik a fény mozgását koordinálnák) elég régen lejárt téma... :D
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!