Mi lenne az emebri fajjal ha mindenki ezt gondolná a halálról meg az életről?

5.2 Motiváció: a személyiség hajtóerői

Freud szamos elkepzelest kolcsonzott a korabbi fizika es biologia tudomanyatol ami a motivaciorol valo gondolkodast illeti. Elmelete szerint az emberek, komplex energiarendszereknek tekinthetők, melyekben a pszihologiai folyamatok, biologiai folyamatokon, keresztul jutnak energiahoz. Ezeket a biologiai folyamatokat osztoncselekvesnek vagy drivenak nevezzuk es az osztonenen fejeződnek ki. A biologiai hajtoerőknek, ket egymassal osszefuggő elleme van, a biologiai szuksegallapot es annak veleszuletett pszihes reprezentacioja: a vagy. A biologiai hajtoerőknek meg egy tulajdonsaga emlitesre melto, mely szerint a drive allapotok mindaddig fennallnak, mig olyan cselekves nem kovetkezik be, ami csokkenti a feszultseget. Ha az osztontorekves nem juthat kifejezesre, nyomasa ugy fokozodik mint a gőznyomas a kazanban. A motivumoknak ezt a szemleletet hidraulikus modellnek nevezzuk, ez szerint a drive kifejezesre jutasanak akadalyozasa tovabb noveli a kielegules fele hato nyomast, ennek az elkepzelesnek messzemenő kovetkezmenyei vannak.

5.3 Katexis és energiahasznositás

Amikor energiat fektetunk egy cselekvesbe vagy egy kepzetbe, megszallas vagyis katexis tortenik. Minel fontosabb egy targy vagy cselekves annal tobb energiat fektetunk bele.

Az en arra hasznalja fel energiait, hogy az intellektualis funkciokat magasabb szintre emelje, illetve onmagat megszallja valamint arra is, hogy az osztonen irracionalis es erkolcstelen megnyilvanulasait megakadalyozza vagy semlegesitse ugyanis az osztonen nem tesz kulomseget a kepzelet a valosag kozt, szamara a kepzelet katexise epoly megfelelő mint a targy megszallasa. Ezt a folyamatot ellenmegszallasnak, antikatexisnek nevezzuk, mert a megszallas kifejeződeset akadalyozza meg. A felettes en szintes az osztonenből nyeri energiait az identifikacio folyamatan keresztul, mely ertelmeben a megszallt szulői idealok, a gyermek enidealjanak, a megszallt tiltasok pedig lelkiismeretenek reszeve vallnak.

6 A hajtóerők két osztálya: életösztön és halálösztön

Freud munkassaga soran vegul arra jutott hogy az osszes alaposzton visszavezethető ket osztalyra. Az elet es szexualis osztonokre vagyis eroszra es a halalosztonre vagyis thanathoszra. Az erosz azon driveok osszessege amelyek a tulelessel, a szaporodassal es a gyonyorrel kapcsolatosak, az altaluk osszehozott psziches energia osszessege a libido. Velemenye szerint nem egy hanem tobb szexualis oszton letezik es mindeggyik kapcsolodik a test bizonyos reszehez melyeket erogen zonaknak nevezett. Az osztonok masodik osztalya a halaloszton. Freud ugy gondolta, hogy az elet egy bizonyos szempontbol a ahalalhoz vezető ut es az emberek vagynak arra, hogy visszaterjenek abba az elettelen allapotba ahonnan jottek. Ily modon az agressziv viselkedes az ondestrukcio vagyanak kifele fordulasa.

Katarzis

Amennyiben a drive mogott meghuzodo feszultseg nem vezetődik le, akkor a hajtoerő nyomasa megmarad es nő, ez odaig fokozodhat, hogy egy ponton tul nem tarthato feken. Ezen a ponton az ellenorzes megszunik es az eddig kordaban tartott impulzus elszabadul. A katarzis kifejezes az emocionalis feszultseg felszabadulasa es annak elmenyszintű megjeleneset jeloli melynek ket kovetkezmenye valoszinű. Előszor is a feszultsegnek csokkennie kell az agresszio kielese kovetkezteben, hiszen az agressziv drive nincs mar elnyomva. Masodszor a szemely kisebb valoszinuseggel lessz ujtra agressziv a kozeli jovőben, mivel az agressziv energia felhasznalodik.