Fizika! Sürgős! Nehézségi és súlyerő?

Ha egyszer nem tudom minek kérdezed meg? most szórakozol? Játszol velem?

Próbára teszed az agyam? Szégyeld magad, szánalmas vagy!

A csigás példában, legyenek a test tömegeik m és M, ahol M>m.

A testek nyílván a súlykülönbségek hatására mozognak, vagyis a gyorsulás:

a=g*(M-m)/(M+m).

A kötélerő pedig a nehézségi gyorsuláshoz képesti eltérésből adódik:

F=M*(g-a)

Megjegyzem, nyílván az F=m*(a+g) képlet is helyes.

Megjegyezzük továbbá, hogyha M>>m, akkor a->g, amiből következik hogy F->0.

A #1 és #2 válaszok értelme számomra ismeretlen.

A nehézségi erő az az erő, amennyivel a Föld tömegvonzási ereje a testet húzza. Ez egyenesen arányos a test tömegével, és minden körülmények között érvényes, mivel a tömegvonzási erő eltéríthetetlen és árnyékolhatatlan. Egy szabadon eső testre ható nehézségi erő pontosan annyi, mint a földön álló ugyanolyan tömegű testé, a nehézségi erőre a test mozgása nincs hatással. Kiszámítani a tömegvonzási erő képlete alapján lehet.

A súlyerő a súly jelenségének megjelenési módja. A súly a nehézségi erőből származik, ne nem feltétlenül azonos vele. A test súlyereje egész pontosan az az erő, amivel a test az alátámasztását vagy felfüggesztését terheli. Mindegy, hogy alátámasztás vagy felfüggesztés, ezért a kötélen lógó test által kifejtett súlyerő lényegileg azonosnak vehető a földön álló testnek a földre kifejtett súlyerejével.

A súly összefüggésben van a test mozgásával. A súlyt ugyanis a test tömegének és a helyi nehézségi gyorsulásnak a szorzata adja, kiszámítani a dinamika alaptörvényével lehet. Ha a test mozgása olyan, hogy a helyi nehézségi gyorsulás vonalában (azaz függőlegesen) is van a gyorsulásnak vektorösszetevője – egy oldalirányban eldobott test mozgásának is van függőleges, egyenletesen növekvő összetevője –, az a súlyt a nehézségi gyorsulás és a test függőleges gyorsulásának a különbségével kiszámítandóvá teszi.

Azaz egy álló test súlya G=m·g. Ha a test lefelé gyorsul 'a' gyorsulással, akkor G=m·(g-a). Ez egyébként az álló testre vonatkozó képletet is magában foglalja, a=0 értékkel. Az a=g esetben a szorzó értéke 0, a súly nulla, ez a szabadesés. Ha a test felfelé gyorsul, akkor a súlya megnő, mert az 'a' negatív.

A kötélerő a súlyerő ellenereje, és azonos nagyságú a test súlyával.

Ez a tankönyv [link] a következő fejezetekben tárgyalja részletesen a fenti fogalmakat: Kölcsönhatás, ellenerő; Kötélerő; Tömegvonzás, gravitáció; Nehézségi erő; Súlyerő; Gyorsulás; Szabadesés, nehézségi gyorsulás; Súly, súlytalanság; Súly és tömeg. A téma láthatóan alapvető és sok vonatkozása van. Te tudod, hogy a fenti magyarázatnak melyik részletéhez van szükséged pár segítő mondatra.

A gyorsulás és kötélerő számítására nemrég volt egy feladat, amihez az utolsó válasz adja meg a segítséget: http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazife..