Mivel kell, hogy reakcióba lépjen az urán, hogy széthasadjon?

2 féle maghasadás van a spontán, és az indukált.

A spontán hasadás, ahogy a neve is mutatja, spontán történik, bármiféle külső behatás nélkül.

Itt van egy vélhetően nem teljes lista arról, hogy mely magok hasadnak spontán:

[link]

Az indukált hasadás neutronnal való kölcsönhatás eredményeképpen történik.

- ez nem történik meg szükségképpen: a neutron szóródhat a cél-magon, elnyelődhet benne, illetve indukálhat hasadást is. Hogy melyik, mekkora valószínűséggel következik be, az függ egyrészt a target milyenségétől, és a bejövő neutron mozgási energiájától.

- Az urán és az annál nagyobb atomok szinte mindegyike képes hasadásra, ha a bejövő neutron energiája nagyobb, egy meghatározott értéknél. Ezekről, az ún. hasadóképes magokról itt vagy egy táblázat:

[link]

- Vannak olyan atommagok, amelyek viszont lassú, ún. termikus energiájú neutron hatására _is_ hasadnak, méghozzá viszonylag nagy valószínűséggel, jóval nagyobbal, mint amit a gyors neutronok képesek kiváltani. Erre azonban nem minden atommag képes. Akik képesek, azok közül a két legfontosabb az U-235 és a Pu-239. Ezeket hívjuk egyébként hasadóanyagnak. A hasadóanyagok részhalmazát képezik a hasadóképes anyagoknak. A fenti táblázatban, ami mellett dőlt f betű van, azok a hasadóanyagok.

Véleményem szerint a maghasadáshoz nem kell kritikus tömeg. külső neutronforrás segítségével kritikus tömeg alatti uránnál is kiváltható a maghasadás, csak nem tud kialakulni önfenntartó láncreakció.

Kritikus tömeg esetén is a láncreakciót el kell indítani valahogy. A Paksi Atomerőmű reaktorait is az első fizikai indításuk alkalmával egy aktív zóna közelébe helyezett neutronforrással indították el.

Még valami a maghasadásról: A nukleáris technikák gyakorlati alkalmazásaiban az eddig tárgyalt indukált maghasadásnak van szerepe. De létezik a spontán maghasadás is, csak messze kisebb gyakorisággal. itt olvashatsz róla:

[link]