Mivel kell, hogy reakcióba lépjen az urán, hogy széthasadjon?

Tömören fogalmazva: az indukált maghasadást (termikus) neutronok váltják ki azzal, hogy a hasadóképes magban elnyelődve egy erősen gerjesztett állapotot hoz létre.

A hasadás során újabb neutronok keletkeznek. Ez az önfenntartó láncreakció alapja.

részletesebben:

[link]

Amit az előző válaszban olvastunk, az a radioaktív bomlás.

Az urán izotópjai alfa-bomlók, azaz bomlásuk során egy alfa-részecskét (He-4) bocsátanak ki, és egy kettővel kisebb rendszámú (Th) és 4-gyel kisebb tömegszámú leánymagra bomlanak el.

A maghasadás során viszont jellemzően egy 90 körüli és egy 140 körüli tömegszámú hasadványmag keletkezik.

"A leggyakoribb urán izotóp a U-238, a földkéreg 99%-át ez alkotja."

Azannya, hogy én má megin milyen peches vagyok! Az én kertembe egy deka sincs, pedig fölástam az egészet! Lehet, hogy tévedsz? :-D

Azt hiszem, valójában még nem kaptál választ a kérdésedre.

Tehát: kritikus tömeg kell.

Ez azt jelenti, hogy az urán egy instabil anyag, az atomszerkezetében a részecskék nem a megfelelő energiaszinteken vannak. Emiatt folyamatosan sugározza ki a részecskéket, miközben átalakul. De alaphelyzetben ez egy stabil folyamat, mindig a tömegének megfelelő arányát sugározza ki (lásd: felezési idő). Ha viszont ilyen anyagot alkalmas sűrűségűre hozunk, akkor a kisugárzott részecskék nem csak úgy elszállnak, hanem a "szomszédos" uránatomban a korábbinál nagyobb instabilitást eredményeznek, amitől a szóban forgó atom még több részecskét és még nagyobb energiával bocsát ki. Ez még nagyobb instabilitást okoz a környezetében, és így tovább, létrejön a láncreakció. Mivel a részecskék közel fénysebességgel száguldoznak, ezért kritikus sűrűség esetén a reakció rendkívül gyorsan nagy végbe, ez az atomrobbanás. Ha csak a kritikus tömeg közelébe visszük az uránt, és közben folyamatosan ellenőrizzük, növekvő energia esetén távolítjuk, akadályozzuk (mondjuk grafittal) a részecskekibocsátást, csökkenés esetén sűrítünk, akkor megcsináltuk az atomreaktort.