Valami fizikai anyag a következő témáról: hajszálcsövek, közlekedő edények?

"miért nem viszünk fel akár 10cm magasra vele vizet és aztán engedjük leesni és aztán megint fel és vissza"

Mert ahhoz, hogy a hajszálcső falától elválaszd a folyadékot, ismét energiát kell befektetni. Ez olyan, mint ahogy nem tudod kilopni a mágnesből azt az energiát, amivel odahúzza a vasat, mert utána energia kell, hogy elválaszd tőle.

Igen, körülbelül erről van szó.

Közben támadt egy eszement ötletem.

A hajszálcsövesség olyan szilárd-folyékony kombónál működik, ahol a folyadék nedvesíti a felületet, tehát pl. vízlepergető anyagú csőben nem.

Ha a cső felületének vizet vonzó tulajdonságát meg lehet változtatni vizet taszítóra (mondjuk nano-türkés leszelektromos hatásra), akkor a hajszálcsövességgel felmászott folyadékoszlopod leszalad.

Kérdés, hogy ellent mond-e (gondolom igen) az energia-megmaradásnak, hogy a leszaladó folyadékoszloppal termelt energiával ellátod a felületet megváltoztató hatást.

Mert ha itt van valami "kiskapu", akkor a látszólagos örökmozgóban a folyadék a hajszálcsövesség révén felkúszna, utána mondjuk elektromos hatással megszünteted az adhéziót, a leszaladó folyadék meg energiát termel, amit a következő felület-módosításra használsz.

Nem látom, hol lenne az a plusz bekerült energia, amit ezzel ki lehetne nyerni, úgyhogy valószínűleg ugyanúgy nem működik, mint bármelyik másik örökmozgó.

A nem nedvesítő folyadékoknak is van kapillárishatása:

[link]

Azaz csak energiabefektetéssel tudod belevinni a folyadékot. Az elved alapján működő "örökmozgó" csak addig működik, amíg a kezdeti állapotban bevitt energiát vissza nem nyered. Tehát megy-megy-megy-lassul-lassul-megáll.

Gondoltam, hogy a viszkozitás elviszi a teljesítmény "nagyját".

De olyan helyre, ahol kis mennyiségű folyadékot kell mozgó alkatrész nélkül mozgatni, esetleg nulla G-s vagy meghatározatlan helyzetű környezetben, vagy ütésre robbanásveszélyes folyadékoknál, ott mint mini-szivattyú használható lehet.