Mik azok a fehér csíkok atombombarobbanáskor?

A lökéshullám semmiképpen nem haladhat gyorsabban a hangsebességnél. Gondolj bele, a hang átlagosan 340m/s sebességgel halad, ez nagyjából 1200 km/h. Ez a széllökés pedig biztos, hogy nem volt 1200 km/h, mivel még a fák is állva maradtak nagyrészt. Egy közönséges tornádó, amely kamionokat és házakat repít a levegőbe, az 400-500 km/h. Maga a robbanás széllökése semmiképpen sem lehetett ennek a kétszerese.

Egyébként visszatérve a kérdező kérdésére.

Állítsátok a videót 6:23 és 6:24 közé. Ott valamelyik képkockán ha megállítjátok, látszik, hogy már robbanás előtt ott voltak csíkok. A vicc az egészben, hogy robbanás után ugyanúgy ott maradnak a csíkok, tök mozdulatlanul, de még csak nem is változnak. Ebből arra következtetek, hogy azokat a csíkokat szándékosan a videó elkészülte után rakták bele.

De tényleg, figyeljétek meg, hogy robbanás alatt, egy mm-t sem mozdulnak azok a csíkok, nem változik az alakjuk sem. Nyilván azért, mert nincsenek is ott.

"Egy közönséges tornádó, amely kamionokat és házakat repít a levegőbe, az 400-500 km/h."

De az légtömeget szállít, ez meg egy longitudinális hullám, sokkal kisebb tömegmozgással.

De értsd meg hogy az nem egy sima széllökés hanem a robbanás lökéshulláma, baromira nem ugyan az a kettő..

Ha a levegő áramlott volna ilyen sebességgel valóban nem maradt volna állva semmi, de itt nem erről van szó

Az hogy mi marad állva meg mi nem pedig nagyban függ a robbanás távolságától, a robbanástól elindulva exponenciálisan csökken az ereje, de a Trinity tesztjén még 160km-re is érezni lehetett, ez sokmindent elmond az erejéről

Amúgy én is rakétákra tippelnék a csíkok eredetét illetően, 6:23tól lévő vidiben pedig pont hogy elmozdulnak a csíkok

6:23 és 6:24 között, van egy rövid idő, amíg nem robban, de látszódnak a csíkok. A robbanás kezdetén eltorzul a kép a robbanás miatt, és emiatt a csíkok is megmozdulnak, de az alakjuk nem változik. Az 1200 km/h-s széllökés még csak el sem fújja őket. Elég érdekes füst lehet, amit nem képes eloszlatni a közelében felrobbantott atombomba. Ha egy várost lerombol, akkor könyörgöm, egy vízszintesen fellőtt jelzőrakéta füstje ugyan miért maradna meg robbanás után is? Gyakorlatilag szét kellett volna mennie a széllökéstől, de a csíkok ugyanúgy ott vannak, ugyanolyan erősségben, és ugyanazzal a göcsörtös mintázattal.

Vagy vegyük az első videót. Ott tökéletesen látszódik, hogy a vízszintes füst még csak meg sem mozdul a széllökés hatására, igaz, egy pillanatra arrébb tolódik, de gyakorlatilag az alakját ugyanúgy megtartja. Egy akkora széllökés, amelyik a lerombolja a messzebb lévő házakat, nem képes szétoszlatni egy jelzőrakéta füstjét a robbanás közelében? Ez azért túlzás lenne. Mindenki tudja, hogy ha a robbanástól 2 km-re lévő buszt elsöpri a szél, akkor robbanástól 1 km-re lévő füstöt is el fogja fújni, vagy legalábbis a göcsörtös mintázatát átalakítaná elég rendesen. De nem, a videóban még a mintázat is megmarad.

Addig teljesen hiábavaló veled vitatkozni amíg képtelen vagy felfogni mi az a lökéshullám

Ami felborítja az autókat, buszokat, lerombolja a házakat, kidönti a fákat stb az ez, és az ennek következtében fellépő légnyomáskülönbség:

[link]

A rakéta füstcsíkja pedig a robbanás epicentrumától több km-re van, nem éppen a közvetlen közelében

A csíkok pedig azért nem kuszálódnak össze mivel a hullám minden irányban azonos sebességgel, gömb alakban terjed, ennek megfelelően ha megfigyeled a csíkok alsó része előbb mozdul el, a többi fokozatosan ezután

A visszaáramlás pedig a hullám következtében kialakuló kis légnyomás miatt következik be, ez az ami miatt a csíkok enyhén visszamozdulnak, ezt a jelenséget látod pl 7:40 fele is, amikor a fák a másik irányba hajlanak

Amúgy tényleg rakéták miatt vannak a csíkok:)

[link]

#16:

Köszi, ez nekem is új, de így utólag tényleg logikus.

Tisztelt 4-es

A föld felszínen tapasztalható pusztítás hatósugara függ attól is, hogy hol robbantották a bombát (milyen magasságban) ha földfelszínen robbantasz egy atombombát annak jóval kisebb lesz a hatósugara, mint ha pár száz méteres magasságban robbantanál fel egy ugyan akkora atombombát. Ehhez biztos találsz képletet a neten, hogy hogyan lehet kiszámolni a maximális pusztításhoz való magasságot adott kT,MT-ban megadott robbanóerőhöz és a kívánt mértékű pusztításhoz (pl azt akarod csak hogy egy nagyobb körzetben betörjenek az ablakok, vagy hogy szilánkokra tépje a házakat) viszonyítva.

A japánra ledobott bombákat is nagy magasságban (500-600 m-es magasságba, ha jól tudom) robbantották, ezért volt olyan sugarú a pusztítás, amilyen.

Ha a felszínen robbantasz, közvetlen a talajon keletkezik a lökéshullám és egy részét elnyeli a talaj (és gátolja a tágulást), és csak a felszínen tud tágulni, ami lecsökkenti a hatósugarat.

Viszont ha nagy magasságban robban a bomba, akkor mire a lökéshullám eléri a talajt, már ki tudott szélesedni (igaz gyengült az egységnyi területre mért ereje, az eloszlás miatt), és a talaj lényegében "visszaveri" a hullámot (mivel nem közvetlen rajta alakult ki) így tovább terjed a talajszinten is, mindent roncsolva (az erejéhez mérten) ami az útjába kerül.