Az egyetemi matekban valamiféle trend ez az Epsylon-mánia?
Nem tudom, hogy valóban van e értelme ennyiszer reflektálni a görög ábécére ezen a szerencsétlen ε-on keresztül, vagy ezt csak amolyan felvágásnak találták ki.
Előjött már Analízis-ből a határértéknél, pont környezeténél, torlódási pontnál, meg még ki tudja ott hol, formális nyelveknél üres szóként - aminek azon kívül, hogy sikeresen növelték a definíciók számát, nem sok haszna látszik -, lineáris algebrában egységelemként, diszkrét matekban is, bár már nem emlékszem, de legalább 2 helyen...
De mi a francnak ennyi epsylonnal előhozakodni, amikor 95%-ban lényegében a nagy semmi köré csináltak valami nagyon tudományosnak tetsző körítést.
Vagy pl. titeket nem zavarnak az efféle tesze-tosza tudományoskodó túldefiniálgatások?
válasza: válasza:Hogy tesze-tosza azt épp nem mondanám, de valamivel jelölni kell, ami viszonylag egyszerűen leírható (mondjuk egy betű, mert nem rajzolhatunk minden definícióhoz kiscicákat és tatukat).
Az meg megint nem árt, hogy egységesen jelöljük a dolgokat, és ha már százan epszilonnal jelölték előttünk, akkor szerencsésebb, ha mi is azzal jelöljük kevesebb a félreértés. (Ennyi erővel már rögtön az x-en és az f-en is kiakadhatnál, hogy mi az, hogy majdnem minden függvény f(x).)
Ha nem tetszik egy nyelv, akkor nem muszáj használni.
válasza: válasza:A görög ábécével kapcsolatban tenném hozzá, hogy az epszilont ipszilonnal írni helytelen. Az eredeti görögben „έψιλον” a betű neve, látható, hogy iótával és nem üpszilonnal írják.
Másrészt minden definíció jó lesz úgy, ha az ε-okat mondjuk a-kra cseréljük, ez tényleg csak szokás, és gondolom ez érdekli a kérdezőt. Ebben semmi tudományos dolog nincs, például mikor számítógépre írod a dolgokat, úgy is mindegyik karakter csak egy bitsorozat lesz.
Én nem teljesen csak az analízisbeli "szőrözésen" vagyok "kiakadva", főleg nem csak a határértéknél... Hanem azon, hogy mindegyik más szaktantárgynál is előjön ez még vagy 10 másik helyen, mindig egy nagyon kicsit úgy alakítanak rajta, mintha más lenne, de aztán rájövök, hogy a nagy semmit jelenti.
Analízisben vágom még a legjobban, hogy mi miért kell, ott valóban mély tiszteletem azoknak, akik ezeket valaha megalkották.
De pl. most olvasom/tanulom a formális nyelvek és automaták diasort, és olyan sok helyen előjött már ez, hogy ihaj, ha számolnám, nem győzném számolni, pedig még alig tartok kb. az anyag 5-8%-nak átismétlésénél. (hosszú még az éjszaka ;])
Ha itt a nagy semmi definiálgatását lettek volna szívesek Chomsky-ék, Hillerék, és a társai elhagyni, ez az egész dia kb. a fele lenne a mostaninak. Van egy definíció, az rendben, látom, hogy szükség van rá, erre mindjárt bejön ez a szerencsétlen fordított 3, és 3× akkora lesz a definíció, mert külön eseteket kell magolni erre az egységelemre. Mert mi ez, olyasmi, ami tartalmazza a semmit, nullát, nagy nulla az egész :(
Diszkrét matekban is múltkor már feszélyezve éreztem magam, aznap már kb. többször jött elő, mint bármely kvantor vagy operátor úgy amblock.
Engem inkább már ezek zavarnak, nem az analízisbeli küszöbszám definiálásának a szerepe....
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!