Mi a különbség a dér és a zúzmara között?

Dér, fagypont alá lehűlt tárgyakra lecsapódó párából keletkezett, apró jégkristályok formájában megjelenő csapadék

Zúzmara kialakulása: 0 oC alatti hőmérsékleten a túlhűlt köd vagy felhőcseppek a különféle tárgyakhoz ütődve azokra ráfagynak. Három fajtáját különböztethetjük meg.

Finom zúzmara: Viszonylag vékony, könnyen lekaparható, sőt lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8 oC alatti hőmérsékleten jön létre.

Durva zúzmara: Legalább mérsékelt erősségű szélben, –2 és –10 oC közötti hőmérsékleten keletkezik. Ez a lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható.

Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3 oC között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.

Éjszaka a nappali meleg kisugárzás miatt erősen lehűlnek a tárgyak. A levegőben lévő vízgőz harmat alakjában válik ki rajtuk. Ha a levegő hőmérséklete fagypont alatt van, akkor a kicsapódás dér formájában történik. A dér sima felületű, fehér lerakódást képez a növények levelein, utak felszínén.

A zúzmara ködös időben keletkezik, amikor a nulla Celsius fok alá hűlt ködrészecskék érintkeznek szilárd testekkel, és rögtön megdermednek.

Zúzmara:az áramló levegőben található túlhűlt vízcseppek közvetlen kikristályosodása tereptárgyakra.

Dér:a levegő vízgőztartalmának közvetlen kikristályosodása a levegő harmatpontjánál alacsonyabb hőmérsékletű tereptárgyakra,ha a harmatpont nulla celsius fok alatt van.Derült,szélcsendes időben fordul elő.A szél felőli oldalon.

DÉR: Száraz, szélcsendes időben keletkezik, amikor a levegő fagypont alá hűl, jellemzően a hajnali órákban. A fagy hatására a levegőben lebegő páracseppek megfagynak, és vékony rétegű szemcsék alakjában megülnek a tárgyak felszínén, majd a felkelő nap sugarai hatására megolvadnak, és elpárolognak.

ZÚZMARA: Párás, ködös, szeles időben keletkezik, amikor a köd páracseppjei kristályosan ráfagynak a tárgyakra. Sokáig megmaradhat, akár több hétig is, sőt még vastagodhat is, egészen veszélyes mértékben, így súlyánál fogva pl. leszakíthatja az elektromos vezetékeket. Egészen tömör, jégpáncél szerűvé is vastagodhat.