Mi volt a Magyar kalandozó hadjáratoknak a legfőbb céljai?

Stabilizalni az ujonnan megszerzett foldet. Ezek a kozhiedelemmel ellentetben nem otletszeru koszalasok voltak (amit a "kalandozas" szo is sugall), hanem javareszt zsoldos katonai akciok egyik vagy masik foldesur szolgalataban. Tobb tucatnyi ilyenrol van feljegyzes amugy.

Ezek nem csak beveteli forrast jelentettek (arra is van adat, hogy hany kad ezustpenzt kellet perkalni), hanem egyuttal lefoglaltak azokat a kulfoldi haderoket, amik amugy errefele maszkaltak volna, tehat veszelyeztettek az uj hazat.

Amugy ha belegondolunk, hogy milyen logisztika kellett mondjuk egy tobbezres lovassag (tartalek lovak, ezek elelme stb) eliranyitasahoz ide-oda, akkor rogton latszik, hogy ezek nem hobbibol inditott turak voltak a kozeli hegyekbe, hanem nagyonis megtervezett katonai vallalkozasok.

Azért az előttem szólóval vitatkoznék kicsit.

Először is, "földesúr" szolgálatában? Azok nem földesurak voltak, hanem nemzetségfők, esetleg törzsfők. A magyar társadalom akkor még vérségi alapon szerveződött (bár az igaz, hogy megmutatkoztak a bomlás jelei).

Aztán a másik, hogy egy nomád népnél szerintem alap, hogy meg tudják logisztikailag oldani a hosszú hadjáratokat. Ehhez nekünk különösebb szervezés szerintem nem kellett, amikor a lovas harcmodor alapelem volt, azelőtt több ezer km-t tettünk meg a steppén így.

Azt írod, hogy azért mentünk hadjáratokra, hogy az ellenség haderejét leterheljük, hogy itt addig szervezzük az "új hazát". Szerintem ebben sántít az, hogy nem hiszem, hogy volt ilyen tudatos tervezés, egy nomád vagy félnomád nép milyen új hazát szervezzen, amikor eddig is mindig ilyen életmódot folytatott? A haza szervezése majd később, Géza és István idejében figyelhető meg, azelőtt még központi irányítás sem volt.

Az ellenség haderejét pedig nem kellett lekötni, mert lekötötték azok magukat. Európa akkoriban nem egységes, erős államokból állt, hanem pont ellenkezőleg: egymás ellen harcoló kisebb-nagyobb fejedelemségekből. Sok "kalandozásunk" oka épp az volt, hogy egy ilyen fejedelem meghívta a magyarokat, hogy segítsenek neki egy ellenlábasa ellen harcolni.

A másik érvem a "kalandozások", spontán akciók mellett, hogy elég nagy távolságokra eljutottunk, francia vagy akár spanyol földre is! Erre miért lett volna szükség? Csak azt a magyarázatot tudom rá mondani, hogy kalandoztunk. Ha az ellenséget akartuk volna lekötni, akkor nem mentünk volna el olyan messzire.

Persze a Német-római Birodalom megalakulása változtatott ezen a helyzeten, 962-ben.

“Először is, "földesúr" szolgálatában? Azok nem földesurak voltak, hanem nemzetségfők, esetleg törzsfők. A magyar társadalom akkor még vérségi alapon szerveződött (bár az igaz, hogy megmutatkoztak a bomlás jelei).”

Ki mondta, hogy magyar foldesurak? Termeszetesen kulfoldi foldesurak bereltek fel magyarokat, neha egymas ellen is. Ahogy kesobb is irod, hadakozo fejedelemsegek. Ha vegigolvasod a wikipedia listajat (ugy kb 60-at sorol fel), hanyszor fordul elo, hogy “a magyarok XY hivasara harcoltak XY kiralysag ellen/mellett”. Szerinted ez mi, ha nem zsoldos sereg?

Es megis mi, ha nem honvedelm, honbiztositas? 907 es 950 kozott nem lepett ellenseges sereg magyar foldre. 43 even keresztul abban a korban! Kozben a magyarok korbe adoztattak mindenkit, akit ertek.

Le kene venni a szemellenzot. Ugye nem gondolod, hogy itt ugy kb 100 even keresztul letezett egy sikeres allamalakulat, egyseges strategia es vezetes nelkul? Szerinted megis mi tortent a honfoglalas es I. Istvan kozt eltelt 100 evben? Szaz evrol beszelunk!!! Az annyi, mint ami az 1 vilghaboru es a mai nap kozott eltelt, baromi sok ido. Kisse lebecsulod az akkori magyarokat. (A Hun birodalom Attila halala utan kb 10 even belul eltunt, csak hogy tudd, mi lesz egy vezetes nelkuli orszagbol.)

Amugy a wiki is emlit kulonfele alkukat es szovetsegeket, ha a magyarok csak egy halom rendezetlen torzs lettek volna, akkor ez nem letezhetett volna. A magyaroknak igenis volt vezetese, strategiaja, szovetsegesei es ellensegei.

Magad is irod, hogy nagy tavolsagokra jutottunk, de eszedbe se jut, hogy mondjuk a GPS meg a megbizhato terkepek elotti korban ez azert okozott nemi nehezseget. Vagy ugy kepzeled, hogy vakon mentek, oszt ahol talaltak valamit, ott megalltak fosztogatni? Csak veletlenul masztak meg a Pireneusokat? Szorakozasbol, hatha van mogotte valami gazdag fold? Ha ranezel Kozep-Azsia terkepere, egy dolgot tutira nem fogsz talalni; hegyeket. A magyarok rutinszeruen keltek at hegyeken, ami meg manapsag is mutatvany. Ne gondold, hogy pusztan a pusztai eletmodbol ez “adja magat”. Nem. A magyaroknak voltak vezetoi, volt katonai tudasuk, nem egy vezetes nelkuli csurhe kelt at hegyeken, hanem kepzett vezetoik voltak, akik erre kepesek voltak. (Te se mennel fel turavezeto nelkul egy hegyre.)

Ezek katonai vallalkozasok voltak, a hadero elen pedig az akkori Europa kiemelkedo hadvezerei alltak, mint Bulcsu vagy Lehel.

A zsakmanyszerzes es hadi hirnev szerzese mellett az uj haza katonai nagyhatalomma emelese is cel lehetett, ez akkor sikerult is.

Természetesen az volt a célja, hogy feltérképezzék a környezetet.

Ez egyrészt földrajzi értelemben történt, bár a távolságok meghatározása nem volt túl pontos, ilyen definíciókat alkalmaztak, hogy - amennyit egy lovas húsz nap alatt megtesz -, de mégis képet kaptak a környező világról.

Másrészt a katonai és gazdasági erőket is felmérték.

Ezt korábban is mindig így csinálták és amerre lehetett, vagy kívánatos volt, arra vették azután az irányt, figyelembe véve a korábbi felderítés eredményeit.

Gondolom gyakran kötöttek kompromisszumot, a túlságosan erősen védett és nagy véráldozatot követelő helyeket elkerülték, de azért igyekeztek a viszonylag jó helyekre vonulni, ahol könnyebb a megélhetés, dúsak a legelők, vannak folyók, erdők, halat, vadat, s mi jó falat ...

Valószínűleg kezdetben nem tekintették végleges hazának az elfoglalt területet.

A kalandozások alkalmával vittek ugyan magukkal némi ellátmányt, de szívesebben ettek friss húst, élelmet, ezért az útba eső helyeket megsarcolták, másrészt azoknak, akik egy ilyen vállalkozásban részt vettek, igenis számított a zsákmány is, attól függetlenül, hogy a fő ok inkább a tájékozódás volt.

#3-as vagyok, a #4-nek reagálnék.

"Lepontozni én is tudok." Ezt most nekem írtad? Nem én pontoztalak le :D

Amúgy nem értem ezt a "szemellenző" dolgot és a hangnemet, mert én csak beszélgettem, nem ugrottam neked. Attól, hogy néhány pontatlanságot kijavítok, nem azt jelenti, hogy kötözködök... A többi dologra nem reagálnék, mert nem tartom tájékozott embernek azt, aki a wikipédiára tud csak hivatkozni...

Nem _csak_ a wikire tudok hivatkozni, de én legalább hivatkoztam valami forrásra, ami ráadásul névvel évszámmal további hivatkozással összeszedi a hadjáratokat. Ez nem elég? Minek kéne nekem újra kigyűjtenem ezeket a tényeket, ha valaki már jól megcsinálta? Mert a wikit szokás lenézni? Ha szerinted a wiki listáján levő hadjáratok nem úgy, nem akkor stb voltak, akkor hibás tényekre hivatkozom, ergo nyugodtan kijavíthatod (forrással). Ha viszont a tények helyesek, akkor egy sajtpapír hátulján is lehetnének, nem igaz?

Amúgy engem fitymálsz, holott neked még egy "csak" wikipédiányi hivatkozásod sincs? Hol vannak az érveid alátámasztásai? Ja, hogy annyira futja "ellenérvként", hogy nem a tényeket cáfolod, csak kigúnyolod a wikipédiát.