Szénhidrátok és zsírok nem ugyanazok, vagy vmiben legalább hasonlítanak?

Azért ne túlozzunk, hasonlítanak abban, hogy szerves vegyületek, és az állati szervezet számára a fehérjék és kisebb részben a nukleinsavak mellett a két legfontosabb vegyületcsoportot alkotják, de tény, hogy a felépítésükben hatalmas a különbség.

A zsírokon általában a triglicerideket értik, amik egy glicerinmolekulából és az ahhoz kapcsolódó három zsírsavból állnak. A zsírsavak pedig nagy -páros- szénatomszámú karbonsavak. (a legismertebb karbonsav az ecetsav, de ez csak két szénatomos)

A szénhidrátok egyszerűbb neve az, hogy cukor. Lényegében véve poliszacharidok, tehát cukormolekulákból épülnek fel. A cukormolekulák közül a legismertebb a glükóz vagy gyümölcscukor, ami egy hat szénatomos vegyület, a cukrok gyakran gyűrűs vegyületek, például a DNS vázát adó ribóz -na jó dezoxiribóz- is egy gyűrűs molekula, mármint DNS-ben.

"A szénhidrátok egyszerűbb neve az, hogy cukor. Lényegében véve poliszacharidok, tehát cukormolekulákból épülnek fel. A cukormolekulák közül a legismertebb a glükóz vagy gyümölcscukor, ami egy hat szénatomos vegyület, "

Apró javítás: a glükóz és a fruktóz (gyümicuki) monoszacharidok, még nem poliszacharidok. Ezek összekapcsolódásával (vízkilépés mellett)jönnek létre az összetettebb szénhidrátok, kezdve a répacukortól (szacharóz), tejcukortól (laktóz) és még egy rakás más kettőscukortól (=diszacharidok), egészen a keményítőig és a cellulózig, amelyek már valóban poliszacharidok.

Glükóz magyar neve szőlőcukor.

Ugye glükóz meg fruktóz is 6 C-atomos molekula. Egy C atom 4 kötést hoz létre (úgy mondják hogy 4 vegyértékű). Egyrészt egymás után sorba csatlakoznak a C-atomok egy C-láncot létrehozva. A C lánc oldaára pedig egy -O-H és egy -H kapcsolódik, de az első és utolsó C atomra még egy -H kapcsolódik, mert azok csak egy C-hez kapcsolódnak, és a 4 kötésnek meg kell lennie.

Na most... Egy darab -OH csoport helyett azonban található egy kettős kötésű =O ami a kettős kötés lévén ugynazon a C atomon eggyel kevesebb a -H, mert így is megvan a 4 kötés. Hogy hanyadik

C atomon van ez a =O, az határozza meg hogy fruktóz vagy glükőz.

Glükóz: első C atomon van, tehát a C atomon van ez az O és egy H (előbb elmagyaráztam hogy az elsőn és utolsón 2 H van, ezért a kettős kötés csak egy H-tól "szabadult meg"). A R-COH csoport neve aldehid, ahol R a lánc amire ez a csoport rácsatlakozik.

Fruktóznál második C atomon van az O, így az a C atom csak az 1. és 3. C atommal létesít kötést és az O-val egy kettős kötést (így jön ki a 4). A láncközi R-C(=O)-R csoport neve keton csoport.

Még egy dolog a szerkezetükről. Gyakran gyűrűs alakban vannak, mert a kettős kötést nem szeretik a molekulák. Ez két lépésben történik.

1) Az 5. C atomon lévő OH-csoport kölcsönadja a -H-ját a kettős kötési O-nak, így az már csak egy kötéssel kötődik a saját (ugye első vagy második) C-atomjához, viszont a C atom meg a 4 kötést szeretné megtartani.

2) Az 5. C atomon lévő O (ami a H-t elvesztette) idáig is csak egy kötéssel csatlakozott a saját C-atomjához (mert másik kötésével a H-t kötötte), tehát a másik kötés most a szintén kötést kereső (első vagy második) C-atommal létesül. Tehát C-O-C híd jön létre az első vagy második és ötödik C atom között.