Egy épület szellőzését, és hőmérsékletét milyen dolgok, hogy befolyásolják?
válasza:No, ez igazából két kérdés :)
Szellőzés - meghatározó, hogy mekkora a "lyukak" összesített keresztmetszete az épületben. Ezt mérni is lehet: minden nyílászárót bezárnak, az egyikbe egy befújó ventilátort tesznek légmentesen, és mérik a kialakuló túlnyomást.
A nyílások összátmérője mellett az elhelyezkedésük is fontos. Két oka lehet az áramlásnak.
Hőmérséklet- (=sűrűség-) különbség: kell lent és fent is nyílás. Adott összátmérő esetén annál intenzívebb a légcsere, minél nagyobb a függőleges távolságuk, és minél közelebb vannak méretben (egyik se lényegesen "szűkebb" mint a másik)
A jegesmedve hó-odujában alkalmazza azt a trükköt, hogy a bejárati járat előbb lefelé, aztán felfelé vezet (más nyílás meg nincs), így nem megy ki a meleg (cserében ordenáré büdös van bent).
Széljárás: aminek nekifúj a szél, az a nyomott oldal, ahol elfúj a falakkal párhuzamosan, az a szívott. Tehát a legnagyobb légcsere adott méretű nyílásoknál akkor van, ha az egyik a nyomott, a másik a szívott oldalon van. Következő a nyomott és a szélárnyékos oldali páros, utána a szívott-szivott páros (mondjuk északi szélnél a keleti és a nyugati oldal) - de ez elég elméleti lehetőség, mert sohasem fúj a szél pontosan merőlegesen az egyik falra...
Mindenképpen a legjobb, ha csak egy oldalról vannak nyílások, de az csak kis lakásoknál oldható meg.
Szintén számít a szél ereje, nyilván, emiatt az emeleti lakások jobban átszellőznek.
>Ez olyan szempontból nem mindegy, hogy a földre rakott építmény, vagy a föld feletti, lábakon álló építmény a melegebb?
-A földre rakott melegebb, de ez éves átlagban értendő. A fűtési szezonban a föld melegebb, mint a levegő, tehát ha aláengedjük a levegőt a lakás alá, vagy nagy lábazattal növeljük vele az érintkezési felületet, akkor nő az energiaigény - persze egyforma alsó szigetelést feltételezve. De egy adott napon vagy egy adott pillanatban lehet fordítva is, pl. nyáron a földre rakott hidegebb, mint a lábakon álló.
Az egyszerűség kedvéért kicsinyítsük le a dolgot egy dobozra, ami a szobát jelképezi!
Szóval, ha azt akarom, hogy minél jobb legyen a hőszigetelés, de nem plusz szigetelőanyagtól, hanem a szerkezeti hőeloszlás miatt, akkor gondolom a legjobb, ha az ajtót az alján vágom ki az egyik sarkon. Nem tudom mennyivel jobb, mintha alul, de oldalt lenne, vagy a közepén, vagy nem a saroknál, de mivel a falaktól távolodva melegszik a levegő gondolom a nyílásokat az amúgy is hidegebb részen célszerű elhelyezni.
De mi a különbség, ha az oldalán van a bejárat mondjuk É-on. Vagy még van előtte egy folyosó. Vagy egy U-alakú folyosó miatt a fal mellett D-en, és a folyosón át megyek be az É-i nyíláson?
Vagy alul van, és kész. Vagy alul van, és lefele vezet egy folyosó, és lent van a külvilágra nyíló rész. Vagy lemegy, és felmegy.
A szeles sorrend az mi alapján van? Ha a leghatékonyabb a légcsere szívott-nyomott párosnál, akkor miért a legjobb, ha csak egy oldalon vannak nyílások?
Nem tudom, én ahogy belegondolok, és ahogy rákerestem, a felszíni talajhőmérséklet hőleadása elhanyagolható, csak a szigeteléssel érdemes számolni. Szóval valószínűleg, ha télen süt a nap, és mondjuk van 10 fok, a doboz alatti föld nem melegszik fel, és hidegebb lesz benne. Ha lábakon áll, akkor melegebb lesz, ha amúgy is melegebb van. Viszont, ha -35 fok van, akkor, ha a szigetelést nézzük, aminek mindegy, hogy merre megy, akkor az jobban szigeteli az alját. De mi van, ha a lábak körbe ölelik, vagyis van egy négyzet, amin a doboz van, és a doboz alja, és a föld közt levegő van? Szerintem ez nem olyan jó, mert valószínűleg a négyzet szigetelése kisebb, és aztán ha lehűl a belső levegő nem sokat ér. Esetleg, ha ugyanez úgy lenne, hogy a doboz alja a földszinten van, a négyzet pedig a földbe. Ebben az esetben a négyzet plusz szigetelés, vagy plusz hőleadó felület lenne?
válasza:>A szeles sorrend az mi alapján van? Ha a leghatékonyabb a légcsere szívott-nyomott párosnál, akkor miért a legjobb, ha csak egy oldalon vannak nyílások?
-Most akkor mit akarsz, szellőzést, vagy hőszigetelést? A szellőzés szempontjából az a legrosszabb. Amúgy a mai építőiparnak ez már nem probléma léteznek tökéletesen légzáró ablakok páratartalomtól függően nyitódó-csukódó résszellőzőkkel, tehát mindegy, milyen az elrendezés. Ha valamilyen primitív építményben gondolkodsz, akkor lehet fontos, de akkor is a 25-30 légköb/fő/óra légcserére kell törekedni, nem a tökéletes légzárásra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!