Miért van az embernek szüksége arra a hitre, hogy létezik Isten?

A buddhizmusban nincs isten.

Amúgy az embernek nem Istenre van szüksége, hanem a hitre, hogy okkal van itt és van élet a halál után.

Ez, sajnos vagy nem sajnos, a vallások többségében összefonódott egy istenképpel.

Azért szerencsére visszaszorulóban van. A világ fejlettebb felén legalábbis. Itt ma már az emberek elég információhoz jutnak, maguk is össze tudják rakni a világképüket.

Aki hisz benne, viszont szentül meg van győződve, hogy nem csapja be magát. Pedig valójában már az is bizonyíték az ellenkezőjére, hogy egymástól elszigetelt kultúrákban különböző vallások alakultak ki. És mindegyik szerint az övé az igazi...

És ez mire bizonyíték?

Egymástól elszigetelt kultúrákban a nyelvek is mások. Akkor most a nyelv is helytelen és hamis? Na ne röhögtess már!

Amúgy honnan tudod, hogy Isten nem létezik? Ha ennyire biztos vagy benne, akkor bizonyítsd be!

Megértem, hogy te nem hiszel benne. Szíved joga. de attól még nem kéne hülyének tartani azokat, akik hisznek benne.

Azt mondod egyesek szentül meg vannak győződve abban, hogy igazuk van, hogy van Isten. Te meg szentül meg vagy győződve hogy nincs. Hol itt a különbség?

A vallások sokszínűsége még nem cáfolat az igazságukra. Ugyanis lehet, hogy részigazságokról van szó, vagy ugyanannak a dolognak különböző megközelítéséről. Attól még, hogy két ember mást állít, még nem biztos, hogy a két dolog egymásnak ellentmondó.

Az eredeti kérdésre:

A hit az emberi természet elválaszthatatlan része. Mindenki (!) a világon hisz valamiben. Az ateizmus is hit. De nem kell olyan nagy dolgokra gondolni. Az ember hisz a barátaiban is, vagy épp a családjában. Teljes bizonyosság úgysem szerezhető semmiről. De ott vannak például a törvények. Az emberi törvények a hiten alapulnak, mert semmi nem igazolja teljességgel a létüket. Egy felsőbbrendű dologba vetett hit ettől nem áll távol.

Ha valaki a tudományba hisz, az is hit. Semmi nem igazolja, hogy az egész Univerzum tudományosan leírható volna, ez csak egy feltevés. Attól még, hogy bizonyos elméletek igazolódtak a tudományban, még nem garancia arra, hogy minden dolog tudományosan magyarázható.

Ez volt a filozófiai megközelítése a kérdésnek.

Tudományos megközelítés:

Az ember fejlődése során kialakult egy olyan mechanizmus, hogy részinformációkból következtet az egészre. Az ember-ős a fán csak három furcsa foltot látott, de az elég volt neki, hogy egy leopárdra gyanakodjon, és menekülésre késztesse. Később az eszközkészítést is lehetővé tévő ok-okozati folyamatok felismerése játszhat ebben döntő szerepet. Az ok-okozati kapcsolatok értelmezése és az öntudat együtt felvetették az igényt a létezés végső okainak megismerésére.Bár maga a kérdés már valószínűleg év-tízezredek óta foglalkoztatja az embereket, minden állításában igazolható válasz azóta sem született, és szerintem nem is fog soha.

"A hit viszont kimondja azt, hogy egy az igazi isten, ami mindenhol más."

Ez nem igaz. Több olyan hit van, amely megengedi, hogy a hívei más tanokat is kövessenek, mint ami nem. Max. a részarányuk kisebb.

A buddhizmus, a taoizmus és a hinduizmus sem tiltja más vallások követését is.

Amellett a nyelveknél is van számos olyan eset, amikor rákényszerítik másra népek a saját nyelvüket. Pl. szlovák nyelvtörvény.

"Az nem elég, hogy semmi bizonyíték nincs a létezésére?"

De arra sincs, hogy nem létezik.

Mellesleg rengeteg dolog van, amit nem lehet megmagyarázni. "Több dolgok vannak égen s földön kedves Horatio..."

Pl. akkor mond meg, hogy hogyan keletkezett a világ?

Te sem tudnál hit nélkül élni.

Csak te spec. önmagadban hiszel.

És ha a halálod után kiderül hogy a te hited volt az önbecsapás?

Na látod, ez az, amire nyugodt lélekkel nem tud felelni senki, mert senki nem jött még vissza onnan.