Hogyan írnátok ezeknek a tulajdonneveknek az -i képzős alakját? Helsinki-. Mesteri-. Gutorfölde-. Erdélyi-. Apátistvánfalvi-.

164. Az -i és az -s melléknévképzővel, az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt), illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi, mikszáthos, marxista, leninizmus; tóthpáli, kispéteres; erdey-grúzi, rippl-rónais; stb. – De ha a személynév két vagy több elemből áll, akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések), Eötvös József-i (iskolareform), Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb.

174. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó), az alapformát természetesen nagybetűvel, az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk.

(Európa - európai)

Ennek alapján:

helsinki, mesteri, gutorföldei, erdélyi, apátistvánfalvi

Illetve az utóbbira ez vonatkozik:

175. Alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:

[...]

b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket

Hawaii az állam neve, két i-vel.

I-re végződő egyszavas tulajdonnevek után nem rakunk még egy i-t. Pl. dunakeszi (Dunakesziről származó). Így a Hawaii után sem teszünk egy harmadik i betűt.