Van itt kémikus? Igaz az, amit egy könyvben olvasok, hogy a margarin annyira szintetikus, h csak egy molekulában tér el a műanyagtól?

AZ "egy molekulában tér el" nem mond semmit, mert nagyon sok minden közt csak pár molekula összetétele a különbség, mégis terljesen más dolog.

Ezen kivül olyan, hogy "müanyag" nincs, ez gyüjtöfogalom, és egyes müanyagok közt igen nagy különbség van a molekulaszerkezetben meg összetételben.

Viszont a müanyagok szerves vegyületek, a legtöbb szén-hidrogén-oxigénböl áll, ahogy még rengeteg egyéb anyag is, pl. cukrok, zsírok, alkoholok, köolaj, és még rengeteg egyéb.

Szóval a kérdésedben idézett kijekentés csak annyit kelent, hogy a margarinban ugyananzok az alapanygok vannak benne, mint a legtöbb szerves vegyületben.

De ettöl függetlenül nem egészséges a margarin, mert egy csomó vegyszer van benne, ami az emberre ártalmas, és a gyártás során belekerül. Ugyanis az lehetetlen, hogy vegyszerek nélkül olajból - ami folyékony, szilárd zsiradékot lehessen elöállítani.

"Nem gondoltam volna,h ekkora a különbség.Mindenesetre rá sem bírok többet nézni a margarinra.(eddig sem volt a kedvencem)

Mintha valami méreg keverését olvastam volta. "

Ha így állsz a dolgokhoz, akkor inkább ne nézz utána, hogy miből és hogyan készül a többi élelmiszer, mert akkor hamarosan éhenhalsz :)

No épp erre mondtam, hogy inkább ne nézz utána, hogy mondjuk a rizs, a zöldségek-gyümölcsök, húsok, innivalók és minden egyéb, amit nem saját magadnak termelsz meg, milyen kezelési módokon mennek keresztül, milyen vegyszerekkel találkoznak, miközben a termelő földjéről a boltok polcaira kerül. Nagyon meglepődnél.

Egyébként egyrészt a férfiaknál igaz az, hogy ha nem nagyon mérgezik magukat mindenféle szerekkel (alkohol, cigaretta, kávé, egyéb drogok), akkor kb. 30-tól 45-ig nem sokat változik a kinézetük. Másrészt én nem irtózom a műkajáktól sem (ez persze nem azt jelenti, hogy kizárólag műkajákon élek, azért ne legyünk bitesen gondolkodók), mégsem voltam beteg én se a fene tudja már mióta (az utóbbi 7 évben egyetlen kétnapos influenzát leszámítva egyáltalán nem). Szóval az, hogy valaki beteg lesz-e vagy nem, az legalább annyira függ a genetikai háttértől és az első 6 évben kapott nevelési módtól, mint attól, hogy mivel táplálkozik.

Az előzőhöz még hozzátenném, hogy a saját földön termelés se boldogít. Igen nagy ellenőrzött területeknek kell lenniük ahhoz, hogy elmondhassuk: a közepén már nincs ipari méreg.

Csak itt azért ne felejtsük el a mértéket. Az élő szervezet éppen azért tud élő lenni még mindig, mert rendkívül rugalmas és alkalmazkodó. Kis méreg meg se kottyan neki, feldolgozza. Aztán minél több lesz, annál nehezebben bírja, míg aztán bedobja a törülközőt.

Jobb nem szélsőségekben gondolkodni, hanem arányosan táplálkozni. És figyelni a jelzésekre, majd pedig figyelembe is venni őket.

Tegyük tisztába a dolgokat...

1.: A műanyagok olyan szénhidrogének (de tartalmazhatnak más atomokat is, mint pl. a PVC, amelyben a C és H mellett Cl is megtalálható), amelyek kisebb molekulák összekapcsolódásával keletkező óriásmolekulákból állnak. A különféle műanyagok előállítása eltérő, azonban nem szokás őket hidrogénezni, hanem a "nyers" monomermolekulákhoz valamilyen bomlékony vegyületet (pl. hidrogén-peroxid, vagy más peroxidokat) adnak, amik beindítják a polimerizációs (összefogódzkodó) folyamatokat.

2.: A margarinok javarészt olajos növényekből (napraforgó, repce) préseléssel kinyert növényolajok homogénkatalitikus hidrogénezésével jön létre. A növényi olajok és állati zsíradékok javarészt ún. "trigliceridekből" állnak, amelyek nagyjából a következőképp néznek ki:

[link]

A zsírsavláncok hossza alapján ez valószínűsíthetőleg napraforgóból kinyert triglicerid.

A felső molekula azt az állapotot mutatja, amikor még csak préseléssel kinyertük a növényből az olajat. Ha ezt Ni-katalizátor (általában homogén katalízissel történik) jelenlétében hidrogénezzük, akkor lezajlik a kettős kötések telítése (alsó kép), megnő a trigliceridmolekula moláris tömege, ez pedig magával vonja a dermedéspont növekedését. Röviden: ha hidrogénezzük, bedermed. Így keletkezik a margarin.

A termék visszamaradó Ni-tartalma (amennyiben jól emlékszem), maximum 50 ppmw.

Láthatod, a két anyag előállítása még csak nem is hasonlít egymásra.

A margarinnal szemben két erős kritikát szoktak megfogalmazni:

1.: A hidrogénezés hatására nagyon lecsökken a telítetlen zsírsav-tartalma, amely hatására megnő a szervezet koleszterinszintje (nem a "jó-koleszterin").

2.: A folyamat során keletkeznek ún. "transz-zsírsavak", amelyek szintúgy nem tesznek jót a szervezetnek.

Sajnos az egészségügyi hatásairól csak ennyit tudok (lévén nem szakterületem), de az angol wikipedia-szócikk nagyon behatóan foglalkozik a témával:

[link]