Az üstökösöket mi hajtja? Lendület? Gázok?

Alkalmazzák az űrhajózásban. A rakéták nincsenek bekapcsolva folyamatosan. Csak a szökési sebesség elérése, majd a manőverezés ideje alatt.

Azt az általad "valami kellően 'fenékbe billentene'" dolgot nevezik parittyahatásnak.

Mindent test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, amíg helyzetét egy másik test vagy mezõ meg nem változtatja.

Általános iskolai fizika tananyag.

#5:

Az üstökössel vagy kisbolygóval energia szempontból nem lennénk előrébb. Az utolérésére szükséges energia pontosan az az energia, amivel vele azonos pályára állítom a szondámat vagy űrhajómat. Onnantól a végcélhoz lassításig nem kell energia, akár ott van egy üstökös, akár nincs.

Szondát meg üstökösre rakni csak akkor volna értelme, ha pont az üstökös megfigyelése, tanulmányozása lenne a cél. Csak azért is, mert a szerencsétlen szonda az üstökösből kipárolgó gázoktól és portól "nem látna" semmit, mint ahogy mi sem látjuk az üstökös magját. Meg különben is, az üstökös anyaga folyamatosan fogy, nagyrészt belülről fújódik ki anyag, de a felületről is párolog, oda hosszú időre stabilan rögzíteni valamit elég esélytelen.

Egy kisbolygóra, meteorra már kisebb gond rögzíteni valamit, csak elég kevés ok van, amitől ez előnyösebb lenne, mintha az az eszköz "csak úgy magában" repül. Energiafelhasználás szempontjából éppen ez a gazdaságtalanabb, mert a pályaszinkronizáláshoz plusz energia kell.