A hidrogén nem fém?

A hidrogént nem kategorizáljuk alkáli fémként mert számos olyan tulajdonságot mutat fel amivel az alkáli fém csoport nem rendelkezik, úgymint a kétatomos molekulák képzésére való hajlam, gyenge kötések létrehozása más közeli kötött hidrogénatomokkal, gyenge elektromágnesesség, alacsony

redukálósor besorolás, és a gáz halmazállapotra törekvés.

Az elemek periódusos táblán való elhelyezkedése figyelembe veszi mind az elemek elektronszerkezetét, mind a kémiai tulajdonságait. A hidrogént az atomszerkezete miatt szokás az alkáli fémekkel azonos főcsoportba rakni, ugyanis hozzájuk hasonlóan csak egy egyértékelektronnal rendelkezik, de a kémiai tulajdonságaik eltérnek, és a hidrogén valójban az I-A, IV-A and VII-A (halogén) csoportok tulajdonságait is mutatja, tehát bármelyik csoportba sorolása megindokolható lenne.

Ami lehetetlenné teszi a fémekkel egybe sorolását az az hogy a fémek fő jellemzője, hogy nemfémekkel találkozva elektronokat adnak át. Mivel a hidrogénnak egyetlen elektronja van, nem képes átadni hanem ellenkezőleg, mindig elektron elvételére törekszik, ami a nemfémek tulajdonsága. Ezért a hidrogén egy nemfém.

A hidrogén lényegében önmagában egy külön kategória. Lévén a legegyszerűbb lehetséges kémiai elem, olyan tuélajdonságokkal bír ami nagyobb elektronszám esetén már nem lenne lehetséges.

Az 1A (alkálifém) főcsopor jellemző tulajdonságait az adja hogy egyetlen vegyértékelekrtonjuk van. A 4A (széncsoport) főcsoportot az határozza meg hogy félig van tele a legkülső elektronhéjuk, míg a 7A (halogén) főcsoportotaz, hogy csak egy elektronra van szükségük hogy teljesen telítsék a külső elektronhéjat.

De a hidrogénre az egyszerűsége révén mind a három igaz, és mindegyik tulajdonságait is hordozza.

Szia! Ha veszel egy periódusos rendszert, a bizonyos "lépcső" a H alatt is húzódik, tehát nemfém. A fémeket többféleképpen is definiálhatjuk, ez általában: Vegyértékrlektronjaik száma 1,2,3. Elektront adnak le a nemfémes elemekkel való reakciókban. De olyan definíció is van, hogy: Amely elemek EN-értéke kisebb, mint a széné(2,5), fémeknek számítanak. Ez persze lesarkított dolog, elvégre a félfém bór(2,0) vagy éppen a hidrogén(2,1) tulajdonságaikban nemfémek. (Bár ebben az olvasatban a hidrogén is az.)

Tehát, az I. főcsoport tulajdonságait jellemzi a hidrogént kivéve: Reaktív, alacsony olvadáspontú, ezüstfehér, késsel vágható fémek. Ebbe természetesen nagyon nem passzol bele a H, amely kétatomos molekulákból áll (kovalens kötés a nemfémes elemekben van) míg a főcsop. többi tagja FÈMrácsot alkot. Az idekerülést alapvetően annak köszönheti a hidrogén, hogy: 1 vegyértékelektronja van. Redukálószer (igaz, nem olyan erős, mint e reaktív fémek, de ez már eleve kizárja a halogénekhez sorolásàt.)

Felhívnám figyelmeteket a "fémes hidrogén" fogalmára.

[link]

#7es: kérd. már említette, a fémes hidrogénnel az a baj, hogy még mindig sok a feltételezés, pl. hogy elérhető-e olyan nyomás ahol már alkáliként fog viselkedni.

Találtam egy klassz topikot.

[link]