Hogyan lett definiálva, hogy 1 mol hány db részecskét jelent?

"Az Avogadro-szám értéke a hivatalos definíció szerint a szénatomok száma 12 gramm (0,012 kg) 12-es tömegszámú szénizotópban. Ez a szám körülbelül 6,022·10^23 db. Azért választották a szén 12-es tömegszámú izotópját, mint hivatkozási alapot, mert ennek atomtömege különlegesen pontosan lemérhető."

[link]

Nem.

Úgy emlékszem, a relatív atomtömeget alapul véve egyeztek meg abban, hogy 1 mol bizonyos anyagokból hány gramm legyen.

Későbbi számítások alapján sikerült csak rájönni, hogy az előzőleg definiált fogalom tulajdonképpen hány darab részecskét is takar.

Még egy idézet a wikiről:

"A 12-es tömegszámú szénatom 6 protont, 6 neutront és 6 elektront tartalmaz. A proton és a neutron tömege nagyságrendileg azonos, az elektroné pedig hozzájuk képest elhanyagolható. Ennek alapján tehát az Avogadro-szám (NA) közel egyenlő azoknak a protonoknak vagy neutronoknak a számával, melyek össztömege 1 gramm."

Azt azonban már korábban is tudták, hogy az atomoknak egymáshoz viszonyítva van valamiféle állandó tömegük, valamint az is ismert volt, hogy a koncentráció összefügg más dolgokkal, például a víz olvadáspontjával. Vagyis akármilyen furán hangzik, 1 mol cukor vízben oldva ugyanannyi fagyáspontváltozást okoz, mint 1 mol só vízben oldva. (Azt nem tudták, hogy 1 mol vagy 2 mol, de azt tudták, hogy ugyanannyi, mert például kálium-kloridból és nátrium kloridból pont a tömegaránynak megfelelő mennyiség kellett.) Ezen kívül képesek voltak hőbontással elbontani az anyagokat és meghatározni, hogy milyen és mennyi atomból állnak. Tehát ha elég pontosan tudtak mérni (márpedig tudtak), akkor tudták az atomi összetételt, tudták a tömeg:koncentráció arányt (vagyis hogy hány gramm anyag kell ahhoz, hogy mondjuk 0,1 fokkal változzon a víz forráspontja ami viszont a koncentrációtól függ).

Mindezekből pedig nagyon jól tudták, hogy az atomok a hidrogén egész számú többszöröseinek felelnek meg. Ezeket hívták relatív atomtömegnek, pont azért relatív, mert egymáshoz viszonyítgatták őket.

Mindezt már a 18-19. században. Azt csak nagyon sokkal később derítették ki, hogy 1 gramm hidrogén atom (vagy ha úgy tetszik, 12 gramm szén) az mennyi darab részecskének felel meg. Ahhoz eleve tisztázni kellett a részecske fogalmát. Ez már jóval későbbi történet.