Gazdaságtudomány: A költségvetési hiány léte hitelfelvételre kényszeríti az államot?

Hitelfelvételre senki sem köteles, legfeljebb rákényszerül.

Ha a költségvetési hiány nem túl nagy, és reális esély van a gazdaságban a következő év nagyobb teljesítményére (esetleg más intézkedésekkel ez elérhető), akkor nem kell hitelt felvenni. Ez azt jelenti, hogy az állam tartozni fog valamilyen elvégzett munka kifizetésével. Általában fizetni a munka befejezésekor szokás, ebben az esetben esetleg egy év múlva. Addig a munkavállaló (vállalkozó) hitelez a saját munkájáért, de ezt nem tekintjük állami hitelfelvételnek.

Ha a hiány nagyobb, még mindig különféle trükkök vannak, amelyek nem számítanak állami adósságnak (valójában az, csak ez úgy jelenik meg, hogy az állam késéssel fizet ki bizonyos szolgáltatásokat (például tartozik a közvilágítás díjával, az autópálya költségeivel, stb. és csak néhány hónap, vagy egy másfél év múlva fizet - ezalatt tesz szert többletpénzre). Később államkötvény formájában a saját polgárainak tartozhat. Nagy hiány esetén pedig kölcsön felvételére kényszerül.

Vagy hitelt vesz fel, vagy megszorít. Értem ez utóbbi alatt, hogy pl. magánszektor látja el az eü.-t, felsőoktatást, nyugdíjat, stb. Csökkentheti a segélyeket (pl. Az Egyesült Királyság szigorította a rokkantnyugdíjak feltételeit, mindjárt visszatalált 250 ezer ember a munkaerőpiacra), stb. Egyébként ma, Magyarországon, én úgy látom, hogy hitel helyett az eü-ből és a felsőoktatásból vonnak el, csak hogy a biztos három millió csirkefarhátasnak megvegyék a szavazatát. Ez van. Szóval az a véleményem, hogy a jóléti állam, a mai formájában csak az élősködésre szoktat és ösztönöz. Ennek ellenére nem gondolom, hogy egy eü-t teljes mértékben privatizálni kellene, Kanada működteti a világ legjobb eü-ét, ott fele-fele arányban privát- köztulajdon.

Még elfelejtettem, hogy kockázatos, de ha az adósság saját pénznemben van, akkor el is inflálhatják.

Próbálkozhat rendkívüli kiadáscsökkentéssel, vagyis privatizál, elbocsájt, csúszik a kifizetésekkel, vagy éppenséggel csökkenti azokat mind a hitelezőkkel, vállalkozókkal közalkalmazottakkal szemben.

Esetleg rendkívüli bevételnöveléssel, ami egyes társadalmi szereplőktől csikar ki kisebb nagyobb hozzájárulást különadók és esetleg kisajátítások formájában. Szélsőséges esetben lerohan és kifoszt egy másik országot.

Ha egyik módszer sem segít akkor kénytelen a kormány hitelt felvenni, feltéve ha hitelképes.