Honnan tudjuk, hogy a fénysebesség az elméleti határ?

"Ahhoz van köze, hogy a fény sebessége minden vonatkoztatási rendszerben állandó?"

Igen, ez az amit tudunk megfigyelések alapján.

Innentől kezdve meg matematikailag precízen számolható.

Nem tudom, nem vagyok fizikus. :)

Szerintem itt írnak róla elég sokat:

[link]

A fény sebességének állandóságából az következik, hogy nem a Galilei transzformáció érvényes, hanem a Lorentz. A Lorentz transzformációból pedig az következik, hogy a fénynél nem mehet gyorsabban semmi. Így szokták levezetni.

Véleményem szerint ennél mélyebb és közvetlenebb dologról van szó, még pedig arról, hogy minden fizikai jelenség sebessége valahogy a fénysebességhez van kötve. Ami nem is olyan meglepő, mivel minden távolbahatás fénysebességgel terjed.

Ezenkívül - rengetegszer bizonyítva lett már. A részecskegyorsítókban más sem történik nap-mint nap, mint hogy fénysebesség közelébe gyorsítanak részecskéket. És folyamatosan egyre több és több energia kell, és közben egyre kevesebb és kevesebb gyorsulás történik.

A fénysebességet tetszőlegesen pontosan meg lehet közelíteni, azonban minél közelebb vagy, annál nagyobb és nagyobb energia kell ahhoz, hogy egyre kevesebb gyorsulást érjünk el. Ahhoz pedig, hogy elérjük a fénysebességet, végtelen mennyiségű energia lenne szükséges.

Nem egészen ilyen tényszerű a magyarázata. Csak nagy pontosságú közelítéssel igaz hogy amit fénysebességnek hívunk az az érték pl egy ólom atom maximális elméleti sebessége is de ne felejtsd el hogy a fény sem egy kitüntetett részecske.

A fény egy gyűjtőfogalom ,válaszd ki hogy melyik frekvencia terjedési sebességére vagy kíváncsi.

A nagyobb frekvenciák lassabban terjednek míg a kisebbek gyorsabban ezt bizonyítja a prizma mivel a fény is csupán egy száguldó "fantomrészecske" amikor becsapódik a prizmába ugyan az a nagyvilági fizika játszódik le mint amikor egy puskagolyó csapódik egy prizmába ,a lassabb fényrészecske kisebb kinetikus lendülettel rendelkezik így azt jobban eltéríti lásd kék fény, míg a vörös gyorsabb így nagyobb lendülettel rendelkezik azt kevésbé téríti el a prizma mivel a fény a prizmában mint részecske ként értelmezhető függetlenül hogy van e tömegszáma. De ezek az eltérések olyan parányiak hogy amikor azt vizsgáljuk az anyagnak mi a felső sebessége nyugodtan rámondhatjuk globálisan hogy a fény hisz már a megközelítéséhez is végtelen nagy energiára van szükség.

Egyébként ha utána olvasol a relativitás témának ott is beléd verik hogy ne úgy értelmezd a "fény"sebességet mint valami szent grál ,igazából a helyes meghatározása az anyag felső sebességének az anyag felső sebessége és pont.A fény csak a legközelebbi viszonyítási érték így legalább be tudod határolni a léptéket.

És nem arról van szó hogy a piros fény megsértené a törvényt mert gyorsabban haladt a kék fénynél ,tudni kell értelmezni a dolgokat ,bármilyen frekvenciájú fény 1c vel halad vákuumban mert az 1 a relativitás témában mindig maximális terjedést jelent .

Az már esetleges dolog hogy te a laboratóriumban minek az 1 ét fejezed ki km/s ban pl a röntgen 1nm es hullámét vagy a 200 km es "rádió" hullámét de nincs is nagy különbség a kettő közt ,jelentősége meg pláne nincs az anyagra nézve.

Nem azt tudjuk, hogy a fénysebesség elméleti határ, hanem azt, hogy ha ezt nem tételeznénk fel, akkor nem tudnánk megmagyarázni számos fizikai jelenséget.

A tudomány úgy működik, hogy rendelkezésre áll egy csomó mérési adat, amit az emberiség eddig megmért. Ezután kell egy ellentmondásmentes törvényrendszer, amiről az ember úgy gondolja, hogy így működik a természet. Ezután minden mérési eredményt összehasonlítunk a törvényekkel kiszámítható eredményekkel. Ha minden rendben, azt mondjuk, a törvényrendszerünk illeszkedik az eddigi tapasztalatainkhoz. Ha nincs minden rendben, akkor kezdjük keresni, melyik törvényt találtunk ki hibásan. Amikor rájövünk, megint helyreáll a világbéke, ismereteink összhangban vannak a tapasztalatainkkal.

Einstein működésének idejére sok olyan tapasztalat gyűlt össze, amelyet az addigi elméletekkel nem lehetett megmagyarázni. Ezért Einsteint - az ellentmondásokat feloldandó - új alapokra helyezte a fizikát, bevezetve egyúttal az ismert értékű fénysebességhatárt. Ezzel az elmélettel minden eddigi tapasztalatunk megmagyarázható, ezért nincs okunk kétségbe vonni, hogy a fénysebesség nem elméleti határ.

De ha lesznek olyan mérési eredmények, amelyeket így nem tudunk megmagyarázni, akkor valaki majd új fizikai törvényszerűségek elméletét adja meg. Lehet, hogy ebben nem lesz a fénysebesség elméleti határ. Ezt ma nem tudjuk, és valószínűtlennek tartjuk, de a tudomány soha nem mond olyant, hogy ez a szabály örök érvényű. Csak olyant mond, hogy az eddigi ismereteink szerint jó. Ezért nem érdemes változtatni rajta.