Mire használjuk a valóéletben, az érettségi által elvárt Logaritmus nevű műveletsort?

Mert József Attilát hányszor idézünk a napi tevékenységünk során? Vagy a perzsa háborúk évszáma hányszor kell? Vagy az Által mennék én a Tiszán c. népdalt hányszor szoktuk elénekelni? És hányan számoljuk ki, hogy milyen magasra megy egy 55 N erővel elütött teniszlabda? Vagy kinek van szüksége arra az ismeretre, hogy az idegsejteket gliasejtek fedik? Vagy Afrika vízrajza kinek kell? Sorolhatnám még az ostoba kérdéseket, de nem teszem.

Azt kéne végre felfogni, hogy ezeket egy részről azért tanuljuk, hogy használjuk az agyunkat, azaz hogy magát a tanulás képességét elsajátítsuk. Hogy aztán amit akarunk, azt képesek legyünk megtanulni. Ahogy súlyokat is azért emelgetünk, hogy erősek legyünk, nem azért, mert szeretünk súlyokat emelgetni. A tanulás az agy súlyzózása, azért, hogy ne légy olyan mérhetetlenül ostoba, mint amilyen vagy. Azért, hogy ne lehessen átverni egy kamu NASA-nullsík szöveggel, vagy bármilyen más csalással. Azért, hogy a barátnőddel, ha lesz, ne csak a Való Világot tudd megbeszélni, vagy ha valaki azt mondja, hogy Nílus, Thomas Mann vagy Pithagorasz, ne csak bámulj, hogy az milyen sütemény, ha valaki vízautót akar megvetetni veled, akkor szembe röhöghesd, stb. stb. stb.

Nem mellesleg a logaritmus igen fontos a kémiában (pH1 és pH5 között nem 5-szörös, hanem 10000-szeres a különbség), igen fontos Thomas Malthus gondolatainak megértésében (az emberiség a mai napig logaritmikusan növekszik!), a biológiában, meg gondolom, a mérnöki tudományokban is.

[link]

Én informatikusként is belefutottam olyan témába, ahol kellett a logaritmus használata. Pl. egy 1450 Hz-es hang pontosan melyik hangnak felel meg? (Hangmagasság + cent)

nem használjuk.

ilyen szintű számításokhoz programot, diagramot, táblázatot, tapasztalati képletet használunk. viszont ha ezek egyike sem elérhető, akkor (mivel ismerjük) ki tudjuk számolni akár papíron is. mert nem idomított majmok vagyunk.

(tervezőmérnök)

A való életben gyakran van szükség arra, hogy kiszámoljuk valaminek a 16%-át, pl. adózásnál. Ugyanúgy szükség van néha arra, hogy valaminek a logaritmusát kiszámoljuk.

Ez főleg az erős elméleti alapot igénylő tárgyaknál van így. A logaritmust ott érteni kell, és tudni kell használni, mert gyakran előfordul matematikai analízisben, vagy az informatikában.

Számolásra konkrétan számológépet használunk, mióta elterjedt. Régebben volt helyette a logaritmustábla és a logarléc. De ez ma már nem is tananyag, hogy hogyan számoljunk logartáblával vagy logarléccel.

Ami kell, az a logaritmus fogalma, avagy hogyan értelmezzük a hatványkitevővel kapcsolatos adatokat, összefüggéseket. Ilyen a decibel-skála, a pH, a magnitúdó, a fényrekesz és a fényérzékenység (fotózásban), stb. Vagy mit jelent, ha egy diagram logaritmikus skálázású.

Konkrét példát is mondjak, pl. kíváncsi voltam, hogy a függöny mennyivel csökkenti a szobába bejutó napenergiát, azaz mennyivel kevésbé melegít, ha ott a függöny is. Lefotóztam állványról egy fehér falrészt, majd ismét elhúzott függönynél. A direkt napsütötte helyen egy, a nem napsütötte falrészen két fényrekeszértékkel kisebbet állított be az automata gép. Mire következtet ebből, aki nem ért a logaritmushoz? Hogy a csökkenés minimális, ugyanezt érezzük a szemünkkel is. Valójában a bejutó energia valahová a fele és a negyede közé csökkent.

Tehát ha spórolni akarunk a tüzelővel, akkor érdemes elhúzni a függönyt napsütésben!

Például:

Ha ketten kiabálnak, akkor az nem lesz kétszer olyan hangos.

Két lámpa vagy két gyertya nem ad kétszer olyan erős fényt.

Elcsodálkozol azon, hogy milyen érzékeny a szem és a fül. Hogyhogy nem égeti szét a Nap az akár egyetlen fotont is látó szemet? Hogyhogy nem teszi tönkre a normál hangú beszélgetés a nagyon halk neszeket is halló fület?

Ha valaki ilyeneken gondolkozik, és választ keres, akkor nem érti a magyarázatot a logaritmus nélkül.

A számítógépen is a színmélység logaritmussal kapható meg a megjelenített színek számából.