Mi az a radioaktív izotóp egyszerűen megfogalmazva?

Radioaktív egy atommag akkor, ha időnként fogja magát és kibocsájt egy alfa, béta vagy gamma részecskét, hogy ezzel csökkentse a belső energiáját. Nem minden atommag rádióaktív. Amelyek nem ilyenek, azokat stabil atommagoknak hívjuk.

Az izotóp meg ugye azt jelenti, hogy egyazon atom több változata közül ( amelyek csak a neutronok számában különbözik) választasz egyet.

Az előző azért félreérthető volt.

A radioaktív atommag egy idő múlva _szétesik_

Ez lehet úgy, ahogy az első írta - vagy kettétörik, mint pl. az urán. Ez olyan hatalmas energiával megy, hogy maga körül ilyenkor minden anyagot szétver.

Jellemző az, hogy bármennyi atom van, adott idő (pl. az uránnál kb 5000 év) alatt a _fele_ bomlik el.

Kedves kérdező, azért óvatosan fogalmazz, ha lesznek fizikához értők is jelen.

Azt nagyjából mindenki tudja, hogy az anyagok atomszerkezettel rendelkeznek. Vannak bennük pozitív töltésű protonok, semleges neutronok, negatív töltésű elektronok, továbbá más részecskék, ezek pedig egy jól meghatározott egyensúly szerint stabil szerkezetet alkotnak.

Még talán az is ismert, hogy egy konkrét anyagot (mondjuk szenet) a töltéssel rendelkező elemei határoznak meg, a semleges részecskék száma változhat. Ezeket a változatokat nevezzük izotópoknak. Önmagában attól, hogy az anyag melyik izotópjáról van szó, az még lehet stabil, azaz az egyes részecskék a különféle fizikai törvények szerint mozognak.

Ha viszont egy atomszerkezetben a részecskék egymásra hatása nem felel meg valamilyen fizikai törvénynek, akkor ebben a mozgásban változás fog bekövetkezni. Attól függően, hogy milyen törvénynek nem felel meg a rendszer, a részecskék átrendeződnek, amely energia leadásával jár. Azt tudjuk, hogy az energia csomagokban (kvantumokban) létezik csak, vagyis nem lehet akármekkora. Ezekhez a kvantumokhoz, illetve más tulajdonságokhoz viszont jól meghatározott részecskék tartoznak, tudniillik ők hordozzák azt a bizonyos energiacsomagot. Tehát amikor ez az energia távozik az anyagból, akkor mindig egy jól meghatározott részecske távozik. A fizikai törvény nemcsak az energia mennyiségét, hanem az átalakulás ütemét is meghatározza. Más szóval, az adott anyagra jellemző, hogy milyen részecske távozik belőle, és időegység alatt mennyi. Az előbbit radioaktív sugárzásnak, az utóbbit felezési időnek hívjuk, ezek mindig jellemzők az anyagra. Általában az anyag leggyakrabban előforduló változatát (izotópját) egyszerűen a nevükkel illetjük, ezek többnyire (de nem mindig, pl plutónium) stabil szerkezetűek. A többi szerkezet (izotóp) többnyire (de nem feltétlenül) instabil, azaz sugároz. Ezt a változatot röviden rádióaktív izotópnak hívjuk. Érdemes még hozzátenni, hogy vannak bonyolultabb folyamatai is ennek, amikor az elem a környezetéből energiát (részecskét)vesz fel, és a kvantumszámnak megfelelően egy másik energiamennyiséget (másik részecskét) kisugároz. Mindez azért történik, hogy az anyag elérje stabil állapotát. A folyamat egyes esetekben a másodperc szinte mérhetetlen töredéke alatt lejátszódik, más esetekben évmilliókig tart. Például az urán 235-ös izotópja több száz millió év alatt feleződik.