Lehetséges, hogy egy test sebessége kisebb lesz azután, hogy a haladási irányában gyorsítják? És hogy a sebessége nagyobb lesz azután, hogy a haladási irányában lassítják?
válasza:Ha a haladási irányával megegyező irányú erő gyorsítja akkor nem lassulhat.
Ha a haladási irányával megegyező irányú erő lassítja akkor nem gyorsulhat.
Ellentmond a(Newton 2. axióma) dinamika alaptörvényének.
válasza:Ez akkor lehetséges, ha negatív energiája van. Mivel a gyorsítással energiát adsz át neki, ezért az energiája közelíteni fog a nullához - tehát egy idő után leáll.
Tachionnal talán meg lehet ezt csinálni.
válasza:Pedig de... :DDD (Boborjántól szabadon)
Ezt úgy hívják, hogy "égimechanikai paradoxon". Adott mondjuk két ürhajó, amelyek Földkörüli pályán keringenek ugyanazon magasságban, irányban. Ugyanazon a pályán egyik a másik mögött száz méter távolságban.
Mi történik akkor, ha a hátul lévő bekapcsolja a hajtóművét, és "gyorsít", utol akarván érni az előtte haladót? Nos ahelyett, hogy közelítene, mégjobban lemarad, és... lelassul! Hogyhogy? Úgy, hogy magasabb pályára áll, és ahhoz a pályához a kisebb sebesség tartozik... (Persze összeségében nagyobb helyzeti energiája lesz a "lemaradónak". Ezt érte el a hajtómű bekapcsolásával)
A fentiekkel nagyon is tisztában vannak az ürhajósok. (Persze az irányítók is :DD) Ezért általában rutin művelet az "űrrandevú" és dokkolás.
Egyébként ha a hátsó fékez akkor begyorsulva utolérheti az előtte lévőt. Persze ilyenkor alacsonyabb pályára áll. És így tovább... Remélem most már megtudnál oldani egy űrrandevút? :D
dellfil
Harmadik:
Pontosan erre gondoltam. :D
válasza:hatodk:
Pedig lehetséges, nem kell hozzá fekete lyuk. Gondold végig az alábbi két pontot, elsős gimnáziumi fizika kell hozzá:
1. Kepler törvényei (most csak a körpályát tekintsük, mert az egyszerűbb) világosan meghatározzák az égitest körül keringő objektum pályájának sugara és keringési (kerületi) sebessége közötti összefüggést. De ez levezethető a gravitációs erő és a távolság közötti inverz négyzetes összefüggésből és a körmozgást végző testre ható centripetális erőből is. Az fog kijönni, hogy magasabb pályán a test sebessége kisebb, alacsonyabb pályán pedig nagyobb.
2. Az energiamegmaradás törvénye szerint a testtel gyorsítás révén közölt energia nem veszhet el.
Kiszámítható, hogy magasabb pályán nagyobb lesz a keringő test összenergiája (a helyzeti és a mozgási energiájának összege), alacsonyabb pályán pedig kisebb. Ha tehát gyorsításkor energiát közölsz a testtel, akkor nem nőhet a sebessége, mert a nagyobb sebességhez alacsonyabb pálya, és ezzel együtt kisebb összenergia tartozna, ez pedig ellenkezne az energiamegmaradás törvényével. Ezért a test kénytelen egy magasabb pályára kerülni, ahol viszont a nagyobb összenergiához kisebb mozgási, ám jóval nagyobb helyzeti energia tartozik. A gyorsításkor a testtel közölt energia és a magasabb pálya miatti sebességcsökkenés folytán felszabaduló mozgási energia együttesen a test helyzeti energiáját növeli, így teljesül az energiamegmaradás törvénye.
válasza:Te tetted föl a ezt a kérdést is:
"Igaz-e, hogy ha egy jármű erősen jobbra kanyarodik akkor a benne lévő minden tárgy az autóhoz képest balra tér ki (persze csak azok amelyek nincsenek valamivel rögzítve az autóhoz)?"
Igaz? Az az érzésem, fizikatanár vagy és mélységesen elszomoríthat téged az "átlag ember" fizika "tudása". Sokan azt hiszik értik a fizika egyszerűbb törvényeit és tudják használni az így-úgy megszerzett tudásukat, pedig - mint sok esetben kiderül - nem így van. Persze tisztelet a kivételnek. Sajnos én nem vagyok a "kivétel". Sok esetben. :DDD
Csak azért írom mindezt, mert az utolsó kommentedből süt, hogy érted a fizikát. :)
Bocs az offért mindenkitől. :D
dellfil
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!