Ha a párhuzamosak a végtelenben találkoznak, akkor, hogy lehet a háromszög belső szögeinek összege 180fok?

Az euklideszi (ananké) síkban a párhuzamosok nem találkoznak sehol.

A Bolyai-geometriában viszont több variáció is van:

jobbra ÉS balra párhuzamos egyenes, itt két helyen tart össze a két egyenes.

jobbra (VAGY balra) párhuzamos egyenes: itt egy helyen tart össze a kettő.

Ezek az aszimptotikus egyenesek (nincs egy közös merőlegesük sem.)

És létezik a harmadik változat, az ultraparalell egyenes, amely esetén a két párhuzamosnak pontosan egy közös merőlegese van, és nincs metszéspontjuk (eltartó egyenesek).

Bocsanatot kell kernem hogy belepofatlankodom a topik-ba.

Nalam az a baj hogy a lanyom most vegzi a 4-ik elemit es olyan parhuzamos matekbol hogy nem tudom hol van a vegtelen ahol majd talalkoznak. Probalnam leegyszerusiteni az Einstein-i hiperter elmeletet 2+1 dimenziora, de nem jott ossze. Szerintem ellent mond minden matematikai modellnek.

Ami a kerdest illeti.. szerintem a haromszog nem vizbol van es ezert lehet az hogy szogeinek osszege elerheti a 180 fokot.

"A tudomány mai állása szerint a világegyetem egy hipergömb, vagyis ha két párhuzamos elindul - mivel a tér önmagába görbül vissza - belefut önmagába. Vagyis sehol sem találkoznak."

Itt van a kutya lenyege elemetve ... vagyis hogy talalkoznak. Csak azt nem lehet tudni hogy hol.

Az egyenes egy olyan kor melynek sugara tart a vegtelenbe.

Itt jon egy kerdes:

Ha feltetelezzuk hogy a fold tokeletes gomb alaku - leszamitjuk a Himalajat es Eross Zsoltot- es koretekerunk egy spargat.

Majd levesszuk ezt a spargat es hozzatoldunk meg 15 metert es visszatekerjuk, koncentrikusan az elozo spagahoz, emelt fofel el tudsz-e setalni alatta?