Igaz-e, hogy a fagyasztó több energiát fogyaszt, ha jobban meg van pakolva fagyasztott cuccokkal?

Egy tárgy lehűtéséhez ugyan úgy energia kell, mint a felmelegítéséhez.

Ebből kifolyólag nem mindegy, h amit termelt hideget a fagyasztó azt egy tárgy vagy több veszi fel.

Ezért van,h ha üres fagyasztóba bedobsz egy üveg ásványvizet gyorsan lehűl, viszont ha egy kalappal raksz akkor nulla.

Akkor is kell energia, akkor ennyi erővel húzd ki a fagyasztót, mert minek menjen.

Példa:

A fagyasztóba van 3 doboz, te beállítod, h menjen 3-son.

Elmegy x energia.

De ha te beraksz még 30 dobozt ahhoz h 3 fokozaton menjen már nem annyi energia fog fogyni mint amikor 3 doboz volt bent hanem több.

A fordítottja igaz!

A fagyasztóban nem jó levegőt tárolni, sőt minél jobban ki kell tömni.

Ennek több oka is van. Minden nyitáskor a lakás meleg levegője bemegy a fagyasztóba. Ha a fagyasztóban sok üres hely volt, akkor nagy légtömeg megy be, ha kevés akkor kevés. Ez két problémát jelent, egyrészről a bemenő levegőt le kell hűteni, másrészről a belőle kicsapódó pára kiül a fagyasztó belsejében, eljegesítve azt. A jeges fagyasztó kisebb hatékonysággal működik, ergo többet fogyaszt.

Tehát a fagyasztónak az a jó, ha minél kevesebb levegő cserélődik benne, azaz minél nagyobb térfogatú a tárolt holmi.

Sőt, valójában a fagyasztó nyitogatás nélküli vesztesége is részben az ajtó illesztésén keresztül történik, ki-be áramló levegő miatt (mivel nem zár hermetikusan), tehát itt is számít a benti árutömeg. A fagyasztó falán keresztül történő veszteség elenyésző, és nem függ a bent tárolt holmik mennyiségétől, csak a hőmérséklet-különbségtől.

(Nyilván az eleve hidegen bepakolt holmik tárolásáról beszélek, de sajnos sok a fizikából képzetlen, olvasási nehézségekkel küzdő válaszoló.)

45%-os te ritka hülye vagy, húzzál már innen a retekbe!

Még a kérdést sem sikerült felfognod, biztos itt kéne égetned magad?!

Ja és lemaradt, h a meleg levegő felszáll azaz a fagyasztóba nem fog megragadni mint amit egyesek itt osszehordanak.

De ehhez is ész kell.

Ennyi erővel semmit sem kell a hűtőbe tenni, hiszen milyen jó, hogy hűtjük a levegőt, végülis ingyen van...

Az elmélet alapjaiban megcáfolható, józan paraszti ésszel!

Akkor a blogba író szerint az a jó, ha jó nagy a légtér, és van benne mondjuk egy gombóc fagylalt.

Alapjaiban látható, hogy gazdaságos a hűtés akkor, ha mínél kisebb köbtartalmú helyet kell alacsony hőn tartani.

(Így van ez télen a fűtéssel is, kisebb szobát(lakást) olcsóbb befűteni és hőn tartani, mint egy nagyobb (esetleg nagyobb belmagasságú) területet).

Most erősítsük meg józan paraszti eredményünket tudományosan is:

Vizsgáljuk meg külön az energiacsökkentő és energianövelő tényezőket:

Energiacsökkentő:

1. lehűtendő tárgy(fagylalt) kisebb tömege.

2. lehűtendő tárgy kisebb hőtehetetlensége.

EnergianövelŐ:

1. Nagy mennyiségű levegő felesleges hőn tartása.

2. levegő hővezetőképessége és hőátadóképessége rossz.

Vegyük észre, hogy a hűtőben lévő test a szükséges hőt (hűtést) hőátadás (vezetés+áramlás+sugárzás) útján kapja.

A hőátadó közeg a levegő.

A testek közt ha csökkentjük a meglehetősen rossz hővezetőképességű levegőt, akkor a hőátadás hatásfoka nő.

Tehát ekkor jobb hatásfokkal dolgozik a hűtő is - tekintve, ha a hasznos munkát a lehűtött tárgytömegekre viszonyítva vizsgáljuk.

A kérdés viszont a hőntartásra vonatkozott. A hőntartás során, ha növeljük a tömegeket, akkor megnő ugyan a hőtehetetlenség, de nagyságrendekkel növeljük a hőátadó képességet.

Tehát meg kell pakolni a hűtőt rendesen.

Fontos még az is, ha hűtőt vásárlunk, hogy mekkora térfogatút választunk. Ne vegyünk túl nagy köbtartalmút, melyet nem tudunk kihasználni, használjunk inkább kisebb térfogatút, de az legyen megpakolva!