Hogyan számolhatom ki egy autó fordulási sugarát?

Köszi, hogy reagáltál.:) Sajnos nincsen sem katalógus, sem leírás, pusztán elméleti a kérdés, egy fizikai problémához kapcsolódik, amit meg szerettem volna oldani. Szinte biztos vagyok benne, hogy egy jó matekes iskolás simán megoldaná, de engem meghalad.:(

Az eredeti probléma arról szól, hogy a versenyautókban használatos MoTeC rendszer mér egy adott paramétert, amit angolul Yaw Rate-nek neveznek, és az autó elfordulásának sebességét adja meg kanyarban fok/másodpercben. Ez egy valós, giroszkóp által mért adat. Ebből, az első kerekek elfordulási szögének, illetve az autó sebességének ismeretében, ki lehet számolni, mennyit kellene fordulnia ideálisan. Ez volt az eredeti kérdésem.

Az ideális érték és a mért adat különbsége pedig megadja a csúszás szögét, azaz kimutatható az alul- vagy túlkormányzottság mértéke az adott pillanatban.

Ez eddig szép és jó, csak épp 15 éve tanultam valami hasonlókat a suliban, azóta picit berozsdáztam, és most jól zátonyra futottam vele.:)

09:04-es: Igaz, amit mondasz, és hasznos is a közúti közlekedésben, ha rendelkezünk ilyen fix paraméterekkel. Csak itt most autósportról van szó. Tömören a lényege, hogy a gyorsasági autósportban kulcskérdés, hogy hogyan használod a gumikat, a lehető legjobban kell spórolni velük, miközben a lehető leggyorsabban igyekszel haladni az ideális íven. Tapadáshatáron kell használni az autót, ami azt jelenti, hogy a kerekek már majdnem megcsúsznak, de még éppen nem teszik. Azonban, mivel ezt érzésből kell megítélni, gyakran túllépik ezt a határt, amiből adódóan vagy az első, vagy a hátsó kerekek csúszni fognak egy picit. Ezáltal az autó elmozdul az ideális ívről, ami időveszteséget okoz, másrészt jobban koptatja a gumikat, ami nagy öngól (a leghíresebb pilóták, Prost, Schumacher, stb. többek között ebben emelkedtek ki, hogy annyira érezték ezt a cérnavékony határt, hogy a kerékcsere előtti utolsó körben rendszerint a leggyorsabbak tudtak lenni a pályán). Mivel a versenyautókban általában 10 Hz-es időközönként rögzítve van többek közt a kormány elfordulásának szöge és az autó pillanatnyi sebessége, ismervén a tengelytávot, az ominózus képletemmel ki lehetne számolni, hogy csúszás nélkül mennyit kanyarodna (fok/mp). Ezt összevetve a giroszkóp által mért adattal, ha kevesebb az érték, akkor alulkormányzottság lépett fel, csúsztak az első kerekek; ha pozitív értéket kapunk, akkor a hátsók csúsztak. Mivel a MoTeC értékek általában grafikonon kerülnek feldolgozásra, vizuálisan nagyon jól láthatóvá válik az autó viselkedése az adott pilóta keze alatt. Első nekiszaladásra értelmetlennek tűnhet a képlet, hiszen egy pilóta úgy is érzi az alul- vagy túlkormányzottságot, a valóság azonban az, hogy az egészen leheletnyi csúszást még nem érzi, bár 10-20 körön keresztül igen jelentős hatása van a gumikra nézve. Ezért hasznos ennek a telemetriai elemzése, mert ha a pálya adott részein többet kopnak a kerekek, így külön lehet dolgozni az adott szakaszokra, miáltal versenytávon még jobb eredmény érhető el. Ehhez kellene egy általános iskolai képlet.:)

Kedves utolsó, egyáltalán nem írtál hülyeséget, ami azt illeti Te jártál a legközelebb a kérdés lényegéhez. Pontosan erről van szó, egy kör kerülete és egy érintő esete, ami szépen végig halad rajta. Csak az a rohadt képlet..:))

Köszönöm az eddigi válaszokat, és nagy szeretettel várok egy fizika tanárt, vagy valaki hasonlót.:)

Kiderült, hogy egyszerű trigonometriai feladat. Az ABC háromszögnek három szögét és az egyik befogóját ismerjük. A C átfogó értékét keressük.

Ábra:

[link]