A búvár hogy tudja levinni az oxigéntartályt a víz alá?

A hatan :D

Egyebkent meg a palackban suritve van az oxigen es a palackkal egyutt nehezebb a viznel.

Az oxigén (levegő) palack fémből van és vastagfalu, azaz sokkal nehezebb, mint a labda.

Azon túl ha szükséges, nehezék (ólomöv) is van/lehet a ruhájukban..

A palack tömör, vastag vasfallal rendelkezik, aminek nagyon nagy tömege van. Ha tökéletes vákuum lenne benne, az össz sűrűsége akkor is nagyobb lenne, mint a vízé, szóval elmerül és kész.

A hajó azért nem merül el, mert a vasfal mögött levő levegőmennyiség olyan nagy, hogy ha a "tárolt" levegő és maga a hajótest sűrűségét "összeadjuk", akkor az össz. sűrűség kisebb lesz, mint a vízé.

A labdát azért nem lehet levinni a víz alá, mert abban is arányaiban véve sok a levegő, plusz annak a fala is elég könnyű.

Nem az számít, hogy valami milyen anyagból van, hanem hogy maga az egész test átlagsűrűsége mennyi. Egy ólomdarab is tud lebegni a víz tetején, ha elég sok levegőt bezárunk a belsejébe.

Képzelj el egy egy liter térfogatú bármilyen testet. Van neki fala, ami mögé levegő van bezárva. Tegyük fel, hogy a fal össztérfogata 100ml, a maradék 900ml a levegő. A levegő sűrűsége kb. 0,001g/cm^3. A víz sűrűsége kb. 1g/cm^3. Ahhoz, hogy ez a test lebegjen a vízen, a fal sűrűségét úgy kell megválasztani, hogy az egész test átlagtérfogata kisebb legyen 1g/cm^3-nél. Például ha a fal egy 5g/cm^3 sűrűségű fémből van, az átlagsűrűség így adódik: (900*0,001+100*5)/1000=0,5009. Tehát a test lebegni fog. Namármost egy palacknál arányaiban térfogatra kapásból sokkal több maga a fal, a sűrű rész. Plusz a levegő, ami benne van cseppfolyósított, tehát annak is a vízzel összevethető nagyságrendű a sűrűsége. Az átlagsűrűség tehát mindenképpen nagyobb lesz, mint a vízé.

Kicsit szerényebben kellene előadni, ha láthatóan nem érted a dolgot és még meg is lehet vezetni szamárságokkal.

Ha ugyanis a cseppfolyósítás segített a megértésben, akkor rossz úton jársz!

Szó sincs arról, hogy a búvárok palackjában cseppfolyós levegő lenne! A levegő hármaspontja ugyanis -190 C fok körül van, e hőmérséklet fölött csak sűrített levegővé lehet összepréselni, de semmekkora nagy nyomás hatására nem cseppfolyósodik a levegő.

20 C fokon nem létezik cseppfolyós levegő!

A felhajtóerőt (Archimedes törvénye) kellene megértened.

Az általad hivatkozott 200 literes fémhordó mondjuk 40 kilogramm. Mivel 200 literes ezért 200 liternyi, jó közelítéssel 200 kilogrammnyi vizet tud kiszorítani. Tehát az "önsúlyát" leszámítva 160 kg-nyi terhet rakhatsz rá, hogy éppen lebegjen.

Tehát a hordó átlag sűrűsége jóval kisebb (20%-a) a vízének.

A 60 kilós oxigénpalack vízkiszorítása 10-12 liternyi, tehát még akkor is spontán lemerül, ha vákuum van benne.

Ehhez képest minden belepréselt liternyi levegő csak ront a helyezten.

(Több mint 60 literesnek kellene lennie, hogy az általad említett üres fémhordó effektus létrejöjjön, de ettől a búvárok palackja jóval kisebb térfogatú...)

Azaz a levegőpalackod átlagsűrűsége jóval nagyobb a víz sűrűségénél... spontán elmerül...

Elolvastad te egyáltalán a #5-ös választ? Hogy nem sikerült abból megérteni?

A halmazállapottal kapcsolatban pedig tényleg tévedtem, lusta voltam visszaemlékezni a levegő kritikus hőmérsékletére. De ez a lényegen semmit nem változtat.