Szerintetek lehet még jövő a nukleáris erőművekben?

Igen. Amíg nem tudunk teljesen átállni a megújuló energiaforrásokra addig szerintem az atom a legjobb választás.

Nekem az ún. "golyós reaktor" szimpatikus nagyon:

[link]

"A hűtőközeg hélium, melynek előnyös tulajdonsága, hogy nem válik radioaktívvá."

A megújuló energiák még messze nincsenek kihasználva. Magyarországon például majd minden falu mellett állhatna egy geotermikus erőmű. Európában ugyanis csak kevés helyen ilyen vékony a földkéreg, talán csak Izlandon és Törökországban vannak hasonló adottságok.

Sok lehetőség van a növényi olajok és a bioetanol felhasználásában is, ezekből Magyarország szintén nagyhatalom lehetne.

A szélenergia terén sem állunk rosszul, de a szélturbinák több problémát is felvetnek. Mivel a termelés nem egyenletes, hanem erősen ingadozó, az elektromos hálózatba táplálás körülményes. Ausztriában ezt a problémát kapcsolt energiatermeléssel oldják meg, nem közvetlenül energiát termelnek a szélturbinákkal, hanem vizet szivattyúznak fel a völgyből egy tározóba, majd az áramot vízierőművel állítják elő.

Visszatérve a geotermikus energiára, hévízekre:

ezt nem is elsősorban villamos áram termelésére, hanem épületek fűtésére lehetne gazdaságosan használni. Veresegyházám, Bólyon és Karcagon vannak rá jó hazai példák. A hazai energiafelhasználás felét ugyanis az épületek üzemeltetése teszi ki, azon belül is elsősorban azok fűtése.

El lehet képzelni, mennyi földgázt megspórolhatnánk, ha a régi épületeket rendesen hőszigetelnénk, a lecsökkent fűtési energiaigényt pedig megújuló forrásokból fedeznénk.

Mindezzel együtt azonban sajnos nem alapozhatunk kizárólag a megújuló zöld energiákra, az atomenergiára továbbra is szükség van.

A szélenergiával több gond van, mint hogy hasznos legyen, a rengeteg súrlódó alkatrész, a fagy és kb. minden baja van.

A geotermikus energia pedig nagyon jó lehet, én láttam is egyszer egy jó megvalósítást, ahol a ház alá ástak egy nagyjából pince méretű lyukat, nem tudom pontosan milyen mélyre, és az ott lévő levegővel melegítették a padlót.

A nukleáris erőművekre egyenlőre szükség van, a jövőben pedig természetesen fejlettebb megoldásokat találunk, ahogy tettük ezt a fával, szénnel is.

Az ár/apály és hullámerőműveknek is nagy jövője lehet, Anglia,Izland rengeteg energiát termelhetne, ha költenének a kutatásra is.

"A geotermikus energia pedig nagyon jó lehet, én láttam is egyszer egy jó megvalósítást, ahol a ház alá ástak egy nagyjából pince méretű lyukat, nem tudom pontosan milyen mélyre, és az ott lévő levegővel melegítették a padlót. "

Ha a levegőt használták, akkor inkább klimatizálás (nyári hűtés) lehetett a cél, nem?

Vagy egy talajszondás hőszivattyúra gondolsz? Azokat használják fűtésre.

Az is jópofa dolog, úgy működik, mint egy fordított hűtőszekrény. Egy fázisváltó közeget keringtetnek a talaj és az épület között, a fűtési hő valóban a földből származik, energia csak a keringtetésre kell. Méghozzá kb. harmad-negyedannyi, mint amennyi az így nyert hőenergia.

Ami nagyon jól hangzik, de a dolog valójában mégsem ilyen kedvező:

Mivel az elektromos áramot is jórészt fosszilis tüzelőanyagokból állítjuk elő, ráadásul Magyarországon elég rossz hatásfokkal, így végeredményben szinte ugyanott tartunk.

Fukushimai katasztrófa oka az volt, hogy a cunami tönkretette a dízelgenerátorokat, amelyekkel vészhelyzetben áramot kellet volna termelniük. Így minden olyan hűtőrendszer, ami működéséhez áram kell leállt (mihelyt az akkumulátorok is lemerültek).

Szóval a megoldás egyszerű:

1 olyan helyre kellett volna rakni a dízelgenerátorokat, ahol biztonságban vannak. A TEPCO pontosan tudta, hogy nagyon rossz helyen vannak, de leszarta.

Megjegyzem a másik atomerőmű Fukushimában (Daiini) gond nélkül átvészelte a szökőárat és a földrengést.

Sőt az Onagawai atomerőmű közelebb volt a földrengés epicentrumához, és a szökőár sem volt kisebb. Még is átvészelte.

2 Ha egy erőmű áradásveszélyes helyen van, akkor ott a hűtőrendszer szivattyúit közvetlenül kell meghajtani a dízelmotorokkal. Nem pedig villanymotorral hajtani a szivattyút, és áramot termelni a dízelgenerátorokkal. (Különben, ha jön a cunami, akkor zárlatos

3 A japán katasztrófavédelem embereit NAGYON seggbe kell rugni (ez alatt hosszú fegyházbüntetést értek). Nem elég, hogy nem hoztak időben dízelgenerátort (teherautóval hozták helikopter helyett); de még arra sem voltak képesek, hogy gázolajat hozzanak. (A 2. és 3. blokk üzemanyaga ezért olvadt meg.)

Pedig ezek a dízelmotorok nem olyan ritka jószágok. Nagyobb építkezéseken használnak ilyen dízelgenerátorokat. De a sportyachtokban is ekkora dízelmotorok vannak, többnyire kettő darab. (1000-1500 kW körüliek)

[link]

4 És ez a legjobb megoldás: Olyan erőműveket kell építeni, amelyek passzív hűtőrendszerekkel vannak felszerelve, és a végső hőnyelő lehet akár a légkör is. Ilyen például az amerikai AP-1000, és az orosz Aes-2006, vver-92; MIR-1200 (orosz-cseh fejlesztés)

Ezek üzemzavari hűtőrendszere rendesen tud működni áram nélkül is. Nyomáskülönbség, gravitáció és a természetes hőkonvekció hűti le ezeknek az erőművek reaktorait.

Igazából emiatt gondolom azt, hogy inkább építeni kéne új blokkokat, és a régieket meg fokozatosan bezárni.

re tegnap 16:10

Ezek a "golyós reaktorok", más néven pebble-bed (kavicságyas) / HTR / VHTR reaktorok sem tökéletesek azért. Vannak előnyeik, de nem nem véletlenül van kevés belőlük. Az üzemanyag be van zárva -teniszlabda méretű- grafitgolyócskákba, így a hasadási termékek, transzuránok, el nem hasadt üzemanyag szépen belediffundál a grafitba a nagy hőmérséklet miatt. Nagyon macerás és drága onnan újrahasznosítani, kiszedni.

Ráadásul mivel nagyon nagy a golyók hőmérséklete (1800-2000 °C körül van); ezért gyakran törnek el a golyók, miközben a robotkar folyamatosan pakolgatja őket. Miközben törik, porzik is, így hélium hűtőközeg tele lesz radioaktív porszemcsékkel.

Amit mondtál igaz, a hélium nem lesz radioaktív, de a por, amit visz magával már igen.

Akkor már inkább ólomhűtésű gyorsreaktorok kellenének. Esetleg nátriumhűtésű (feltéve, ha a reaktor a hőcserélő olyan helyen van, ahol nincs oxigén).

Ezek vígan elélnének a régi atomerőművek kiégett üzemanyagán. Ráadásul a hulladékuk radiotoxicitása nem egy-két százezer évig nagyobb, mint a talajé; hanem csak 3-4 száz évig. Így a hulladékuk tárolása is sokkal olcsóbb lenne.