Miből lesz az áram? Ezt hogy találták ki az emberek? Hogy tud ilyen mindenféle dolgot csinálni?

Ne siesd el a dolgot, ezt majd iskolában tanulni fogod. :-)

Nem lerázni akarlak (akkor nem írtam volna), de a kérdésedből azt látom, hogy még nagyon nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy ezt megértsd. De nyugi, sor kerül arra is.

Az "áramnak" van egy olyan nagyon jó tulajdonsága, hogy más energiákat át lehet alakítani villamos energiává, könnyen lehet továbbítani vezetékeken, és utána könnyen vissza lehet alakítani akár egész más fajta energiává.

Pl. ha egy vízerőműből származik az "áram", akkor a folyó energiáját alakítják villamos energiává, és miután a vezetékeken eljut hozzátok, a villanykörtében (többek között) fénnyé alakul. Szóval az a fény a lámpában valójában a folyók energiájából származik. (De vannak más erőművek is, nem csak vízerőművek.)

A dolog talán akkor kezdődött, amikor egy Galvani nevű talán biológus kiakasztott (boncolt) békacombot az erkély korlátjára és a szél hozzálengette annak rúdjához, mire az összerándult, erre felfigyelt és feltalálta a GALVÁN elemet.

Ekkor már villámtól függetlenül tudott az ember elektromosságot előállítani, aztán később mindenfélére használni.

Persze volt akkortájt a dörzselektromosság is amit Leideni palackkal tudtak előállítani..

Mindkét névre keress rá a Googleen, találsz részletes leírásokat..

Nagy vonalakban:

Az elektromos energiát az úgynevezett erőművekben állítják elő,

Ez legtöbbször úgy történik, hogy vizet melegítenek, valamilyen módon. Például szenet égetnek, vagy uránt hasítanak. A víz nagy nyomású [ kb.: nagy energiájú] gőzzé alakul a hő hatására. Ezzel a gőzzel egy turbinát [ kb.: nagy kerék, lapátokkal, melyen ha áthalad a gőz, a lapátokat megforgatja] forgatnak meg. Ekkor a turbina mozgási energiájáról beszélünk. Ez fontos lesz, még a későbbiekben.

Az, hogy innen hogy lesz elektromos áram, elég bonyolult, annyit kell tudni, hogy ha mágneses térben vezető anyagot [ kb: fémet] forgatunk meg, akkor a vezetőben áram keletkezik. Ipari méretekben valahogy így lesz az áram.

Persze forgási energiát elő lehet állítani máshogyan is, például szélerőművekben a szél mozgatja meg a berendezést, illetve vízerőműveknél a folyó folyása. Azt hiszem, ezt könnyű elképzelni, gondolj csak a gyerekek körében népszerű szélforgóra [ vagy mi a neve]. A szél és a víz által létrejött mozgási energiát is hasonlóképpen alakítják elektromossá, azonban ez nem mindenhol megoldható, mert nem mindenhol vannak meg a megfelelő természeti körülmények [ a szél és a folyóvíz].

Elektromos energiát lehet nyerni még napelemből is, erről sajnos nem tudok bővebb felvilágosítást adni.

Illetve viszonylag kicsiny elektromos energia nyerhető kémiai reakciók során. Ilyen áramforrás például a ceruzaelem. Itt arról van szó, hogy egy atomot [ ami töltését nézve semleges [ remélem tudod mi a töltés] kémiai úton töltéssel rendelkezővé alakítják és a különböző töltésű részecskéket különválasztják. Így feszültségkülönbség jön létre, amely a töltéssel rendelkező részecskéket [ elektronokat ] mozgásra kényszerítheti, és lényegében ez az áram.

Ilyet te is csinálhatsz otthon, ha például egy frissen kettévágott citrom egyek felébe két különböző fémet raksz, akkor a két fém között feszültségkülönbség lesz. Annyira nem nagy, hogy megrázzon, de kimutatható. Egy LED lámpát ha rákötsz, akkor az világítani fog.

Hogy találták ki az emberek?

Több jel utal arra, hogy már az ókorban is ismerték ezt a jelenséget. Ők vélhetőleg kémiai úton állítottak elő áramot.

Az elektromosság mai alapjaira kísérletekkel jöttek rá.

A válasz írója 82%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 22:56

Szia!Én magam elég sötét vagyok ehhez a témához és magához a fizikához és a kémiához, csak azért írok mert nagyon érdekel és érdekel, amit leírtál és már régóta szerettem volna én is feltenni ezt a kérdést. Azt szeretném megkérdezni, hogy

milyen két különböző fémet rakjunk a citromba?

Pl. Rezet és alumíniumot? Vagy hogy különböző?

Köszi előre is!

U.i: Egyébként egyszer azt sem bánnám, ha valaki töviről hegyire elmagyarázná, pl. Hogy hogy kerül bele az energia a vezetékbe stb. És hogy hogy zajlanak ezek a folyamatok teljesen.

A szó szoros értelmében áramról nem lehet beszélni, az áram tulajdonképpen azt jelzi számunkra, hogy egy vezetőképes anyagban feszültség jön létre. A feszültség egy adott vezető két pontja közötti potenciál különbséget jelent. Ez azt jelenti, hogy a vezetőben a töltések kisebb vagy nagyobb mértékben képesek vándorolni. Nagyjából ez a gimnazista felfogás az elektromos áramról. Azonban egyetemi szinten ez már nem egészen állná meg a helyét, de erről fölösleges is beszélni most.

Napelemről akart írni valaki - a napelem úgy működik, hogy a napfény hatására egy félvezető rétegben megindul az elektronok áramlása. Ezen az elven működnek még a CCD-k is, amik a digitális fényképezőgépekben alakítják át a lencsén keresztül felvett képet elektromos jelekké, majd a fényképező kép-processzora ezeket a jeleket alakítja digitális adatokká.

A legtöbb elektronikus eszközben (mint a számítógép) az áramnak azt a tulajdonságát használják, hogy egy kapcsoló hatására az folyhat, vagy nem folyhat egy vezetékben. Ez adja pl a számítógépek kettes számrendszerű működését. A processzor alapját adó tranzisztor ugyanis nem más, mint egy villanykapcsoló, aminek a kapcsolgatását egy elektromos jel végzi. Más gépekben (porszívó, mosógép) ugyanazt az elvet használják, mint ami a generátor esetén van, csak visszafelé. A generátorban - ahol az áram termelődik - egy vezető anyagot (tekercset) forgatnak mágneses térben. De ez visszafelé is működik, tehát ha a tekercsben áram folyik, akkor a benne lévő (vagy körülötte lévő) mágnest az mozgásra kényszeríti. Ekkor beszélünk villanymotorról.