Van egy 75méter hosszú szárító gép. Petrezselymet szárítanak 3-4%os víztartalomra. Hány méter után éri el a 80fokot a petrezselyem közepe?

"Egyébként, szerintem olyan ember az országban aki ezt elfogadható közelítéssel ki tudja számolni jó ha van tíz, de lehet ezzel sokat mondok."

Én ezzel azért nem értenék egyet. A probléma az, hogy olyan adatokra volna szükség, amit igencsak bajos precíz mérés nélkül, pusztán elméleti módon meghatározni. Ráadásul ezek a változók is akár szárításonként változnak (pl nem mindegy hogy gép vagy ember teszi a szalagra a szárítandót, nem mindegy mennyi az alap nedvességtartalma, Nem mindegy a rendszer indulási hőmérséklete, a páratartalma és sorolhatnám. És ezek az adatok amúgy se egyszerűen mérhetőek. Csak abba gondolj bele hogy amíg az esetleges mérést elvégzed, az alatt az idő alatt is változhat néhány olyan paraméter, ami befolyásolhatja az eredményt.

Szerintem tehát bárki kiszámolja, ha rendelkezésére állnak azok az adatok, amikre valóban szükség van. De ezek néha nem is olyan egyszerűek. De rajta. Bárki kiszámilja neked, ha megadod...

- azt a komplex függvényt, ami a teljes 175 méter hosszra és 180cm szélességre megadja a petrezselyem nedvességtartalmát, mennyiségét térfogati anyageloszlását.

- megadod a teljes épület hasonlóan bonyolult hőmérsékleti eloszlását, páratartalom-eloszlását, ezen paraméterek változását működtetés közben, és nem feledve az előző pontban taglalt paraméterekkel való egymásrahatását, időbeni változásukat.

- Megadod a páratartalom változását a szárítási folyamat alatt.

- A levegő hőmérsékletének változását a folyamat alatt.

Aztán nem szabad elfeledni hogy egy közel 140 m^2 területről beszélünk, nem egyetlen pontról.

A relatív páratartalom és a szárító levegő hőmérséklet függvényének meghatározása már talán nem is olyan nehéz! csak onnantól válik nehézzé, hogy ez a paraméter is változik a 70 méter során, de még keresztben a 180 cm távolságon belül sem egyenletes.

Tudni kell a petrezselyem hővezető képességét, és persze a fajhőt is, bár ez utóbbi nem is olyan vészes, mert közel egyenletesnek tekinthető (ha egyenletesen melegedőnek tekintem a szalag teljes hosszában, széltében). Tudni kell ezen paraméter változását a szárító levegő páratartalmának, hőmérsékletének függvényében.

No nagyjából ezek alapján számítható is lenne, de azt hiszem könnyen belátható, hogy ha a paraméterek ismertek nincs akadálya a számításnak. És pont az a bökkenő, hogy ehhez is olyan spéci mérésekre, műszerekre volna szükség, aminél lényegesen egyszerűbb mód, ha beszerzek néhány, a hőmérsékletet idő függvényében rögzíteni képes szerkezetet, és többszöri mérés sorozattal kialakítok egy tapasztalati eredményt.

a gépbe bemenő enregia em egyenlő a kijövővel

akkor minek a gép?

omg