Alzheimer kór többet fordul elő tanultabb embereknél?

A rövid válasz Nem.

Az iskolázottság egyébként valamennyire protetktív faktor lehet.

A kór oka és pontos leírása még nem lehetséges. Eleddig elég kevés biztos tudásunk van erről a betegségről a legújabb ismeretek szerint egy gyulladásos folyamat következtében beta-amyloidfehérje plakkok alakulnak ki, maga a beta-amyloid fehérje egyébként normál esetben nem bírnának káros hatással, maguk a gyulladásos reakciók pedig ritkán veszik figyelembe az iskolázottságot.

+A

A gyulladást elég tágan értelmezik, hogy az Alzheimerre ráhúzható legyen... ehhez az immunrendszernek semmi köze.

Az Alzheimernek van familiáris formája - ilyenkor öröklődik, és mindegy, miféle szakmát választottál, mennyi fényesítetted az agyad, hajlamos vagy rá. A sporadikusnál nem minden faktor (és nem is minden esetben) ismert, egyre többet találnak ugyan, de még mindig nem tiszta a kép. Alapvetően két fő fehérjét gyanúsítanak, amik kóros aggregációja végül neuronpusztuláshoz vezet (nekrotikus folyamat - na, ez már nevezhető gyulladásnak, de ez nagyon a vége).

Tanultabb embereknél csak "látszólag" fordulhat elő többet. Mivel memóriazavarokkal és lassú leépüléssel jár, ha valaki előtte sem beszélt túl sokat és azt sem kifejezetten választékosan tette, akkor a betegség korai formái nem láthatóak, mikor pedig már észrevehető, akkor gyakran sok más baja is van. Fontos, hogy az Alzheimer a fejlett országokra jellemző, mivel általában idős korban alakul ki (egy fejlődő ország nyomornegyedében esélyed sincs odáig élni, hogy Alzheimered legyen). A fejlett, jóléti társadalmakban pedig a szegényebb, ezért átlagban műveletlenebb (nem tanult, és ezért nincs jó állása) népesség körében más rizikófaktorok fontosak, mint a keringési betegségek (elhízás miatt, vagy diabetes - nem táplálkoznak egészségesen, minőségi éhezés). A műveltebb, jobban kereső, az egészségére ezért többet figyelők körében azonban ezek a rizikófaktorok csökkennek, helyettük jönnek a neurodegeneratív betegségek.

Vagyis a műveltebbeknél nagyobb az esély arra, hogy a betegség kialakuljon és súlyos tüneteket produkáljon. Hamarabb is veszik észre: a híres színész ha premieren ront egy sort, már megy az orvoshoz memóriazavarok miatt. A család is valószínűleg jobban figyel az idősekre (megtehetik), vagy ha ápolásba adták, akkor a nővérek ott vannak.

Tehát a többi rizikófaktor csökkentve, nagyobb a figyelem, jobb a kórházi ellátottság, hamarabb láthatóak a jegyek: a statisztikák szerint ez mind oda vezet, hogy a körükben nagyobb az Alzheimer elterjedtsége.

Tisztelt Válaszoló 19:31

Nem igazán értem, hogy lehet ebben az esetben tágan értelmezni a gyulladást? A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza egy fertőzésre vagy irritációra. Aminek úgytünik valamiféle kapcsolata van a kor kialakulásával "Bár a kutatók szerint a gyulladás hamarabb jelen van, mint ahogy a plakkok teljesen kifejlődnének, nem tudják pontosan, hogy hogyan befolyásolja a gyulladás a betegség előrehaladását."

A gyulladás definiciójából eredően pedig innetől kezdve az immun rendszernek is szerepe van.

Én tehát nem merném egyértelműen kijelenteni, hogy a gyuladásnak egyáltalán nincs köze már a kilakuláshoz is. Márcsak azért sem mert különben nem mondanák, hogy " A jó genetikai adottságok mellett megelőzően a gyulladásgátlók szedése és nőknél a korábban alkalmazott ösztrogénterápia védőfaktorként működhet. " forrás pl.: [link]

Másrészt keveset tudhatunk eről a betegségről, de az viszont biztos hogy az téves feltételezés, hogy a tanultabbaknál "jobban meglátszik" mivel magasabbról esik vissza a teljesítmény. Épp ellenkezőleg. A tanultság a betegség kialkulására látszólag nincs hatással, de a leflyását nagymértékben befolyásolni látszik. A jó iskolázottság protektív faktor az idegrendszer plaszticitását erősítve ugyanis sokkal könyebben képes a kor lefolyását balanszirozni. Természetesen renkívűl tanult embernél is vezethet teljes elbutuláshoz, de a kevésbé iskolázottak esetén sokkal gyorsabb és erősebb a lefolyása, ez a betegségtől függ.

Olyan betegség pedig nincs aminek nelenne valamiféleképpen genetikai vonatkozása.

Kedves Ludens!

Gyulladást szoktak mondani a nekrotikus folyamatokra is, gondoltam erre érted (bár pongyola, de megesik). Én nem tudok róla, hogy bármiféle gyulladásos folyamat bekövetkezne Alzheimer esetén, fehérje-konformációs betegség, és az immunrendszerrel való intim kapcsolatot nem mutattak még ki. Ellenben a különféle sejthalál-folyamatok károsodnak (autofág és apoptotikus fehérjék is aggregálódhatnak), ez később vezethet gyulladáshoz. Adott esetben fénymikroszkóppal még nem kimutatható plakkok esetén is. Azonban én nem beszélnék gyulladásról a neurodegeneratív betegségek esetén.

A neurulális plaszticitás kérdéskörben most folyik egy paradigma-váltás, ezért igen tág határok között mozog, ki mit fogad el, az idegsejtek mennyiben képesek populáció szinten regenerációra. Én hallottam már 1%-tól kezdve 60%-ig igen sokféle tippet, és egyiket sem az utca embere mondta, hanem a témában elvileg jártas tanáraim. Azonban nem hiszem, hogy a tanulás neuroprotektív hatása ilyen jelentős lenne, hogy egy kóros fehérjeaggregációs folyamatot képes lenne megállítani, az esetleg károsodott neuronokat minél előbb apopototikus útvonalra terelni és esetleg az őssejtkészletből helyettesíteni, vagy más szinaptikus hálózatokkal próolni a kiesettet. Hiszen éppen a mikrotubuláris rendszerhez asszociált szállítófehérjék károsodnak (tau), márpedig azok szerepe a normál idegsejt működése során elengedhetetlen (transzportfolyamatok). Persze elképzelhető, hogy egy ilyen károsodott, igénybe vett sejt hamarabb kap death szignált: ez valóban védheti az agyat.

Válaszoló 06-27 23:25

Azthiszem értem a gyulladással kapcsolatos gondolat menetet és így azthiszem rendben is van ez így ahogy leírta.

A neuronális plaszticitásban szerintem nem szövet szinten. A tanulás hatására a "sejtek összeségében ellenállóbbak" vagy hsonlókban kell gondolkozni. Szerintem nem arról van sző hogy X-y% al kevesbb sejt pusztúl vagy annyival több regenerálódhat. Inkább a hálózatok szintjén egy jobban megkonstrált neuronális háló működőképes marad nagyob arányu károsodás esetén is mint egy kevésbé jól konstruált. De itt rövidre is zárnám ezt a gondolatot, sajnálom, hogy a forum szűkös keretei miat nem fejthetjük ki jobban ezt a témát szívesen elbeszélgettem volna még ezzel kapcsolatban biztos sokat tanulhattam volna a témáról.

Ezt egy élmény volt olvasni.

Ilyen kulturált vitával régen találkoztam, nagyon élveztem.

Magam is érintett vagyok, édesanyám korai kezdetű Alzheimeres.

Üdvözletem!